NEMZETI ÜNNEPEK * EGYHÁZI ÜNNEPEK * JELES NAPOK * KIEMELT MAGYAR NAPOK * VILÁGNAPOK, NEMZETKÖZI NAPOK * ESEMÉNYEK * MOZGÓ ÜNNEPEK
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) -- A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru, l. görög Aphrodité). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire „kinyílni, feltörni” igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt.
[…]
A hónap római ünnepei a növényzet sarjadzását, az állatok szaporodását, általában a termékenységet voltak hivatottak elősegíteni. Április 4-én volt a Megalesia, a kisázsiai Kübelé (latin Cybele) ünnepe. A Megalé Métér (görög „Nagy Istenanya”) Venus phrűg megfelelőjeként Attisz (Adónisz) párja volt. Április 12-én a gabonaanyát, Cerest ünnepelték a Ceralia ünnepen. 15-én vemhes teheneket áldoztak nyilvánosan a szaporulatért, a Fordicidia ünnep erről kapta a nevét. 21-én tartották a Palilia ünnepet, Palesnek, a nyájak istenének neve után. E napon emlékeztek meg Róma alapításáról. Ennek során a Vesta-szüzek tisztító és termékenyítő máglyatüzeket gyújtottak, melyeken a résztvevők átugráltak és áthajtották rajtuk barmaikat. 23-a a Vinalia Urbana, a Borkóstoló ünnep napja, 25-e a Robigaliáé, amikor körmenetet tartottak és állatáldozatot mutattak be Robig(o) istennőnek, hogy a vetést elkerülje a gabonarozsda (robigo jelentése: „gabonaüszög,” „rozsda”). A megelőzés sajátos módját gyakorolták a rómaiak. Az üszög ellen vörös rókákat hajtottak a gabonatáblákba. Érdekes, hogy a bibliai Sámson – noha bevallottan egészen más céllal – hasonlót cselekedett a filiszteusok gabonaföldjeivel. Összefogott 300 rókát, égő csóvát kötött a farkukra, és a vetésbe hajtotta őket. A filiszteusok gabonája megsemmisült, akárha üszög esett volna bele. (A mi üszög, üszök szavunk nemcsak „betegséget”, hanem „parazsat, pernyét” is jelent!) Figyelemre méltó az is, hogy a néphit szerint az „üszögöt” asszony szüli („üszöggyerek”), s azért lesz „üszög” a magzatból, mert a viselős asszony a tűzhely parazsát vízzel öntötte le, s a szoknyája alá felcsapó gőz bejutott a méhébe. Az „üszöggyerek” – úgy tartják – szőrös állathoz hasonló. Mindez arra vezethető vissza, hogy a vörös rókát, úgy is mint napállatot, de főleg azért, mert a rágcsálók irtásával nagy hasznot hajt, egykor Eurázsia-szerte, mint Japánban még ma is, gabonaszellemként tisztelték. Visszatérve április havához, a hónap utolsó ünnepe a 28-ától május 3-ig tartó Floralia, Flora virágistennőt tiszteli meg. Ez azonban már a májust vezeti be.
[…]
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (részlet) -- A szerelem hónapja -- Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenaszszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve „aprilis” volt. Ez a szó az „aperire”, „megnyitni” (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a „megnyitás”. Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan „megnyitották” hivatalba lépésük napján, „Aperilis” vagy „Április” elsején az esztendőt.
[…]
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok (részlet) -- A húsvéttól pünkösdig terjedő 50 (Cselekedetek 2,1) nap alatti vasárnapok jelentős része április hónapjára esik, vagy az egyházi szóhasználat szerinti Szent György havára. Ezek a vasárnapok szintén ökumenikus latin elnevezésűek valamennyi keresztyén felekezet irodalmában. Egymás után így következnek egy-egy bibliai vers első szavának a mintájára:
[…]
„Quasi–modo–geniti” = „Mint most született csecsemők a tiszta hamisíthatatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon üdvösségre növekedjetek” (1Péter 2, 2); „Misericordias Domini” = „Az Úr kegyelmével telve a föld” (Zsoltárok 33, 5); „Jubilate” = Imádkozzatok, vagy „az imádság vasárnapja” (dies rogationum). Bod Péter szerint ez az „Imádkozzatok” ünnep eredetileg húsvét harmadnapjára esett mint a „könyörgés és böjt” ideje a nyomorúságban, de mert „a húsvét örömmel meg nem állhatott, azért… általtették az áldozó csütörtök előtt való vasárnapra”.
[…]
Márai Sándor Négy évszak / Április (részlet) -- Április a retek és fiatal hagyma hónapja, ahogy július a rózsák s december az irodalmi felolvasások hónapja. A reteknek is van költészete és ünnepe. Ez a néhány nap, április elején, ez az övé. A retekkel, a hagymával, a friss salátával érkeztem a világra, kényesen, mint afféle „primeur”.
[…]
Magyar Népdal Moldvából
Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom;
Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.
Minden madár társat választ, virágom, virágom;
Minden madár társat választ, virágom, virágom.
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom;
Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom.
Te engemet s én tégedet, virágom, virágom;
Te engemet s én tégedet, virágom virágom.
[…]
Magyar Népdal Kibédről (Maros-Torda)
Tavaszi szél utat száraszt,
Minden hóból vizet áraszt;
Minden madár társat választ.
– Hát te, rózsám, kit választasz?
– Választok én egy nádszálat:
Mihent szél kezd lengedezni,
Kész mindenfelé hajolni.
[…]
Magyar Népdal Székelyföldről
Tavaszi szél utat száraszt.
Minden állat társat választ.
Hát én vajon kit válasszak?
Szüvet szűvért kinek adjak?
Bolyong elmém, mint a felhő;
Hull a könnyem, mint az esső:
Ki ölőmbe, ki a fődre,
Ki kesergő kebelembe.
Árkot mosott két orcámra,
Mint a zápor az utcára.
Én istenem, rontsd meg, verd meg.
Aki miatt gyászt viselek!
[…]
április 1.
--- „BOLOND ÁPRILIS”
--- ZSIGMONDY RICHÁRD – 1865; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1925
--- PUSKÁS FERENC („PUSKÁS ÖCSI”) SZÜLETÉSNAPJA – 1927
PUSKÁS FERENC, eredeti nevén Purczeld Ferenc (Kispest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.), a Kispesti AC és a Bp. Honvéd balösszekötője, 1945 és 1956 között 84 válogatott mérkőzésen szerepelt és 83 gólt szerzett. Tagja és (1950 és 1954 között) csapatkapitánya volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. Pályájának csúcsát az angol labdarúgó-válogatott elleni 6:3-as győzelem jelentette az 1953-ban játszott az „évszázad mérkőzésén”. Az 1954-es svájci világbajnokság berni döntőjén a FIFA a torna legjobb játékosának Puskást, legjobb csapatának pedig az Aranycsapatot választotta. Annak ellenére, hogy a németek 3:2-re legyőzték a magyar válogatottat, az ellenük játszott mérkőzést „a berni csoda” néven szokás emlegetni a labdarúgás történetében. A zömök termetű „Öcsi” az „Aranycsapat” kapitánya, a magyar labdarúgás legnagyobb játékosainak egyike. Már gyermekkorában felcsillant nagy tehetsége. Egészen fiatalon, 1943-ban helyet kapott az NB I-es kispesti csapatban. A háború után szinte rakétaszerű gyorsasággal értek be kivétele képességei. Bár alakja nem mondható eszményinek, igazán jól csak bal lábbal rúgott és fejjátéka sem haladta meg a jó átlagot, mégis kiemelkedő tudású, világklasszis labdarúgó vált belőle. Éveken át a világ legjobb csatárasként emlegették. Játékát rendkívüli robbanékonyság, bal lábbal tökéletes labdakezelés, szellemes, ötletekben, váratlan húzásokban páratlanul gazdag elgondolások, 30–40 méterre is hajszálpontos átadások, nagy mozgékonyság, a helyzetek tökéletes és gyors felismerése és kivételes lövőkészség jellemezte. A „tömör” termetű fiatalember mesterien, hadvezérként irányította csapatának játékát. Az egyik legilletékesebb, Orth György, így nyilatkozott Puskásról: „Egyetemi tanár lehetne a labdarúgás tudományának katedráján”. A válogatott mérkőzéseken a mezőny legjobbjai közé tartozott. Sok emlékezetes játéka közé tartozott az 1952. július 28-án vívott olimpiai elődöntőben az előző olimpiai bajnok svéd válogatott ellen aratott 6:0-s magyar győzelemmel végződő mérkőzés, melynek hőse a káprázatos teljesítményt nyújtó „Öcsi” volt. Nagy gólképességét sokszor csillogtatta. 1950-ben az albánok ellen (12:0) négy gólt ért el. Négy további találkozón három-három gólt szerzett (1946, Luxemburg 7:2; 1948, Románia 5:1; 1949, Ausztria 6:1 és 1950, Ausztria 4:3). Több mint ötven válogatott mérkőzésen szerepelt a neve a gólszerzők között. Egyedülálló teljesítmény a magyar labdarúgás történetében! 1956-ban a forradalom leverésének hírére külföldön maradt. Akaraterejére, elszántságára példa, hogy Spanyolországba igazolva, súlyfeleslegétől rövid időn belül képes volt megszabadulni, s ennek köszönhetően folytathatta játékosi pályafutását. Harmincéves kora után is képes volt megújulni és a nézőket bravúros játékával elkápráztatni. Spanyolországban a világhírű Real Madrid csapatában 1958-tól egy évtizeden át sok sikerrel szerepelt. Új csapatában, háromszoros BEK győztes lett és többszörös gólkirályi címet ért el. Többször játszott a spanyol válogatottban is. 1963. október 23-án, az Anglia elleni Világválogatottban szintén helyet kapott. 39 évesen játékosként visszavonult és labdarúgóedzőként folytatta pályafutását. Számos klubnál dolgozott, legnagyobb edzői sikereit a Panathinakosz Athén csapatával érte el, mellyel két görög bajnoki cím elnyerése után 1971-ben a BEK döntőig jutott. Huszonöt év után, 1981-ben látogathatott haza először, hogy részt vegyen a Népstadionban szervezett VB-selejtező előtti díszmérkőzésen. Ez alatt a huszonöt év alatt Magyarországon elhallgatták külföldi sikereit, a hatalom megkísérelte elfojtani kultuszát. 1991-ben végleg hazatért és 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre szövetségi kapitánya lett. 2000-ben egészségi állapota megromlott, Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, haláláig egyre több időt töltött kórházban.
[…]
Közvetlen, egyenes modora, nyíltszívűsége emberként is rokonszenvet ébresztett mindenkiben.
[…]
Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a FIFA a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó 100-as listájára.
[…]
Puskás a magyar sport egyetlen kultikus személyisége, a világ legnagyobb sportolói között foglal helyet.
(A Jeles napok szerkesztősége (Forrás: Surányi András: Aranycsapat, Bp., 1982.))
április 2.
--- EGYIPTOMI MÁRIA
--- ANDERSEN SZÜLETÉSNAPJA – A MESEÍRÁS NAPJA – A GYERMEKKÖNYVEK NEMZETKÖZI NAPJA
--- SZAKSZERVEZETI AKCIÓNAP
--- EMÁNUEL GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1775
--- GÖTZ IRÉN JÚLIA SZÜLETÉSNAPJA – 1889
április – Niszán hó 27. napja
--- HOLOCAUST EMLÉKNAP
A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és szerte a világban a kegyetlen fájdalom napja lett a HOLOCAUST EMLÉKNAP. A Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik, a zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
április első hétvégéje
--- A ROMA KULTÚRA NAPJA MAGYARORSZÁGON
Gyűjtés - Tarnabod (Fotó: Legeza Dénes István) -- A „cigányság szent ünnepének” nevezte Choli Daróczi József a minden év áprilisának első hétvégéjén megrendezendő ROMA KULTÚRA NAPJÁt. A megemlékezést első alkalommal 1993 áprilisában tartották neves cigány művészek Budapesten a Magyar Írószövetség székházában.
[…]
Ady Endre: Dankó Pista Nagyváradon -- Újra elindult körútjára Dankó Pista, a zseniális magyar nótaszerző kicsiny társulatával, s tavasz nyílása óta gyönyörködteti szebbnél szebb, új nótáival a nagyobb vidéki városok közönségét. Dankó most útba ejtette Nagyváradot is, ahol az elmúlt esztendőben olyan lelkesen fogadták, s ma este már fölhangoznak a kesergő és vidám Dankó-nóták a Bazár-vendéglő udvarán, ahova bizonyára seregestől fog özönleni a közönség, hogy kedvencét üdvözölje, s igazi, nemes élvezetet szerezzen magának. Az összes dalok, amiket Dankó társulata elő fog adni, teljesen újak, s mindenütt nagy tetszésben részesültek.
április eleje
--- A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSE MAGYARORSZÁGON
1945. április 4-én a szovjet Tájékoztatási Iroda közleményben jelentette be a világnak, hogy a szovjet csapatok befejezték Magyarország egész területének elfoglalását. A lényeget tekintve ez meg is felelt a valóságnak, bár április közepéig még szórványos harcok előfordultak az osztrák határ menti magyar falvak térségében. A katonai hadműveletek április 13-án fejeződtek be. A rendszerváltás előtt április 4. volt a Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
április 3.
--- 1893. 04. 03. Megszületett Leslie Howard magyar származású angol színész, rendező. Eredeti nevén: Steiner László. 1938-ban Oscar-díjra jelölték, a George Bernard Shaw Pygmalionjának megfilmesítésében Higgins professzor szerepéért. A háború alatt rendszeresen fellépett az angol katonáknak adott harctéri színelőadásokon.
április 4.
--- UTALÓ: SZENT AMBRUS
--- JUHÁSZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1883
--- KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1784
--- A 0 KILOMÉTERKŐ FELÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI CLARK ÁDÁM TÉREN – 1975
--- ZIPERNOWSKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1853
április 5.
--- FERRERI SZENT VINCE
--- ÖRKÉNY ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1912
--- SCHMIDT JÁNOS GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1765
április 6.
--- YBL MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1814
április 7.
--- EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP
--- KORB FLÓRIS NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1860
április 8.
--- AZ EMBERSZERETET VILÁGNAPJA
Márai Sándor: Füveskönyv (részlet) -- Az élet értékéről -- Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát embermódra és az emberek között kell élned.
[…]
Embermódra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!” Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene.
--- A ROMÁK VILÁGNAPJA
A romák 1971-ben, Londonban rendezték meg első világkongresszusukat, amelyen az Indiából és húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát és április 8-át A ROMÁK VILÁGNAPJÁvá nyilvánították. Ekkor folyami szertartásokkal, illetve gyertyagyújtással ünnepelnek a romák a világ mintegy 40 országában, ezzel emlékezve arra, hogy mintegy ezer évvel ezelőtt indultak Indiából máig tartó vándorútjukra. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
--- KOLTAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1896
április 9.
--- 1906. 04. 09. Pécsett megszületett Victor Vasarely magyar-francia festőművész, az op-art atyja. Eredeti nevén: Vásárhelyi Győző. Az op-art optikai festészetet jelent. Az önálló művészi tevékenység mellett intenzíven foglalkozott alkalmazott grafikai, és reklámfeladatokkal.
--- 1855. 04. 09. Megszületett Reviczky Gyula költő, író, műfordító. Születésekor neve: Július Balek. Házasságon és örökségen kívül született a főnemesi Reviczky családba. Hányatott gyermekkora után Budapesten nemesi családoknál volt tanító, és mellette írt, valamint újságíróként is dolgozott. Ő fordította Baudelaire műveit először magyarra, továbbá fordította még Kleist, Nikolaus Lenau és Franz Grillparzer műveit is. Jászai Marival szerelmi viszonya volt. Tagja volt a Petőfi Társaságnak. A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, nézete szerint: A világ nyomora megváltoztathatatlan, egyetlen lehetőség a részvét, a megbocsátás és a belátó humor.34 évesen, tüdőbajban halt meg.
--- 1514. 04. 09. Bakócz Tamás esztergomi érsek keresztes hadjáratot hirdetett Magyarországon a török ellen. A hadjárathoz X. Leo pápa adott felhatalmazást.
április 10.
--- NEMZETI RÁKELLENES NAP
--- LIPSZKY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1766
--- A BUDAPESTI PASTEUR INTÉZET MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE – 1890
április 11.
--- JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPJA – 1905; A KÖLTÉSZET NAPJA MAGYARORSZÁGON
--- MÁRAI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900
--- AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK SZENTESÍTÉSÉNEK NAPJA – 1848
--- A PARKINSON-KÓR VILÁGNAPJA
--- WEISSMAHR JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1875
--- WEISS MANFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1857
--- BAKOS BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1924
--- HARKÁNYI BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1869
április 12.
--- A MUHI CSATA EMLÉKNAPJA – 1241
1242. április 12-én Muhi mellett ütközött meg IV. Béla magyar király az országra támadó hatalmas tatár erőkkel.
[…]
A néhány évtized alatt világméretű hatalommá növekedett mongol birodalom támadása voltaképpen nem érte váratlanul Magyarországot. 1223-ban az alánok, a kunok pusztulásáról, majd az egyesült orosz-kun haderő verségéről, a Kalka menti csatáról is érkezett hír. 1239-ben a kun fejedelem (Kötöny, Kuten vagy Köten néven) maradék népével bebocsátást kért az országba, felvéve a keresztény hitet. 1240/41 telén elesett Kijev is.
[…]
Magyarországon ekkor indult csak meg a kétségbeesett készülődés. 1241 márciusában a magyar határőrséget legyőzték a tatárok és a Vereckei-hágón át betörtek az országba. IV. Béla Pestre gyűjtötte össze a hadait. Közben a kunok pusztítva kivonultak az országból, mivel a magyar főurak – igaztalanul – a tatárokkal való összejátszással vádolták meg őket.
[…]
A maradék magyar haderő a Sajó partján, Muhinál véres, megsemmisítő vereséget szenvedett: 1242. április 12-én hajnalban a 20-25 ezer főt számláló sereget bekerítették Batu kán seregei. A király is csak nagy nehézségek árán tudott megmenekülni.
[…]
Ezután kezdődött az a hatalmas vérontás, amelyet a magyar nyelvi emlékezet tatárdúlásnak, tatárjárásnak nevez. 1242 januárjában a tatárok átkeltek a Dunán. A pusztításnak egyedül a jól megerősített kővárak tudtak ellenállni, mint pl. Pannonhalma vagy Esztergom. Az egyik sereg a magyar királyt vette üldözőbe, aki végül Trau (Trogir) váráig menekült.
[…]
A kétségbeejtő helyzetben a tatár seregek azonban váratlanul kivonultak az országból vélhetően azért, mert teljesítették feladatukat: Megfélemlítették és kifosztották a hódításra kiszemelt országot. A mongol birodalom bomlásának köszönhetően nem került sor második támadásra, amellyel végleg alávetették volna Magyarországot.
[…]
A történészek körében ma is vita tárgya, hogy mit jelentett az ország számára a tatár pusztítás. Az egykorú források arra engednek következtetni, hogy szinte csoda, hogy újrakezdődött az élet Magyarországon. Ennek az újrakezdésnek fontos szerepelője a hazatérő király, IV. Béla, „a második honalapító.” (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
--- AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA
1961. április 12-én a Szovjetunióban Földkörüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. Erre emlékezik AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJA. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
--- A VÍZ ALATTI ROBBANTÁS PUSKÁS TIVADAR-FÉLE MÓDOZATÁNAK SZABADALMAZTATÁSA – 1890
--- BUGÁT PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1793
--- RÓMER FLÓRIS SZÜLETÉSNAPJA – 1815
április 13.
--- VITÁLIS SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900
--- SCHLICK IGNÁC SZÜLETÉSNAPJA – 1821
április 14.
--- TÓTH ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1886
--- KUNSTAEDTER JAKAB SZÜLETÉSNAPJA – 1843
--- CSILLAG PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1896
április 15.
--- REMÉNYI ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1825
--- SÁRKÖZY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1869
--- PAÁL ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1889
--- WINTERL JÓZSEF JAKAB SZÜLETÉSNAPJA – 1739
április 16.
--- MIKOLA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1871
--- SZTRÓKAY KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1907
--- EGERVÁRY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1891
--- KRÁLIK LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1897
--- SZABÓ BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1896
április 17.
--- LŐRENTHEY IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1867
április 18.
--- NEMZETKÖZI MŰEMLÉKI NAP
--- NÉMETH LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1901
--- AZ ELSŐ BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR MEGNYITÁSA – 1925
--- GYARMATI LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1921
április 19.
--- ZSOLNAY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1828
--- FELLNER FERDINÁND SZÜLETÉSNAPJA – 1847
--- WODETZKY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1821
--- MENTOVICH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1819
április 20.
--- BELÁK SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1919
--- TESSEDIK SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1742
--- GYENGŐ LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1841
április 21.
--- LUDVIGH GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1841
--- KATONA LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1866
április 21/22.
--- BIKA HAVA
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) -- „…Bika,…” -- A Bika (Taurus) a Zodiákus talán legszebb csillagképe. A Kost követi, és az Ikreket előzi meg az állatövi sorban. A Bika jegy az április 21/22. és május 21. közötti időszak „védjegye”. A hozzá fűződő mitologikus és tárgyi emlékanyag igen gazdag. Ennek fő oka az lehet, hogy az ókori magaskultúrák felvirágzása kezdetén az évkezdő tavaszpont még a Bikába esett (kb. i.e. 4400–2200 között). Ez az időszak a bikaistenek és tehénistennők tiszteletének virágkora. Amikor a tavaszpont továbbhátrált a Kos csillagképbe, a bikamítoszok értelme is megváltozott. Sok ismert rege a héroszoknak a bikával vívott küzdelméről szól. Ezek egy része a tavaszpont birtoklásáért folyik a régi tulajdonos, a Bika, és az utód, a Kos képviselője között. Az elbeszélő ezekben a történetekben az új korszak pártján áll, ezért a Bika a letűnt világ, immár alvilág képviselője. Egyiptomban ez a harc a Szeth bika és Hórusz napisten között folyik. Persze Hórusz győz – a Szeth-kultusz az ó-birodalom végén lehanyatlik Egyiptomban –, a napisten megölt ellenfelét földarabolja, combját a Sarkcsillaghoz kötözi. A „Marhacomb” csillagkép a mi Göncölszekerünk, amelyet egy római korból való csillagtérképen ugyanolyan kos őriz, amilyen az állatövi jegyek sorában is található. A krétai Minotaurusz-mítosz egyik lehetséges jelentése szintén ez. Thészeusz, a Kos-naphérosz azért megy le a labirintus-alvilágba lecsúszott Bika-Minoszhoz, hogy tőle a tavaszpontot megszerezze, amelyet a fonálgombolyag jelképez: a fonál a Nap útja, a gombolyag a rajta lévő csomópont vagy maga a Nap. A csillagászati korszakváltásra látszik emlékezni a híres bibliai epizód, amelyben a „kosszarvú” Mózes, az új törvények hozója összetöri az aranyborjút, a régi vallás immár tartalmát vesztett, „néma bálvánnyá” degradálódott jelképét.
április 22.
--- A FÖLD NAPJA
1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
--- AZ ÁPOLÓK NAPJA MAGYARORSZÁGON
--- BÁRÁNY RÓBERT – 1876; ORVOSI-ÉLETTANI NOBEL-DÍJ: 1914
--- ROMWALTER ALFRÉD SZÜLETÉSNAPJA – 1890
április 23.
--- SZENT ADALBERT
--- A KÖNYV NAPJA – A SZERZŐI JOGOK NAPJA
--- BÖSZÖRMÉNYI JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1872
április 24.
--- SZENT GYÖRGY NAPJA
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) -- A sárkányölő -- A légiónyi katonaszent legnevezetesebbje Kis-Ázsiában született a legenda szerint, és Palesztinában halt mártírhalált Diocletianus alatt. A IV. századból már tudunk kultuszáról, amely a keresztény légionáriusok révén terjedt el a birodalomban. Előbb a görög részeken, nyugati tisztelete csak a XIII. században vált általánossá. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik. Közöttük is ő a „zászlótartó”, hiszen Konstantinápoly védőszentje volt, s az Athosz-hegyi Festőkönyv előírása szerint képének minden templomban ott a helye. A cári birodalom, Bizánc szellemi örököse, Györgyöt a címerébe emelte, s később a legmagasabb katonai rendjelet (györgykereszt) róla nevezte el. Rómában az V. században már temploma volt, a frank Meroving királyok (448?–751) ősatyjuknak vallották. Különös tekintélyre tett szert a Brit-szigeteken. Oroszlánszívű Richárd saját védszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. Jelvényét – fehér, illetve ezüst alapon vörös kereszt – a legelőkelőbb angol rend, a térdszalagrend viseli (alapítását 1345-re teszik), s a brit lobogó is a skót andrás- és az angol györgykereszt kombinációja. A lovagkorban tisztelete általánossá vált, más lovasszentekkel együtt.
--- A RENDŐRSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON
--- A KÍSÉRLETI ÁLLATOK VÉDELMÉNEK VILÁGNAPJA
--- JÉKELY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1913
--- LOKSA IMRE SZÜLETÉSNAPJA – 1923
--- BEKE MANÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1862
--- SPIEGEL FRIGYES SZÜLETÉSNAPJA – 1866
április 25.
--- SZENT MÁRK EVANGÉLISTA
--- MARKUSOVSZKY LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1815
--- GYÖRGYI DÉNES SZÜLETÉSNAPJA – 1886
--- RADOS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1895
április 26.
--- SZENT KILIT
--- A SZELLEMI TULAJDON VILÁGNAPJA
--- SZONTAGH PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1821
április 27.
--- SZENT PEREGRINUS
--- A VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJA
--- AZARY ÁKOS SZÜLETÉSNAPJA – 1850
--- IFJ. JANCSÓ MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1903
április utolsó vasárnapja
--- A TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJA
1957. április 28-án a franciaországi Aix-les Bois-ban megalakult a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO). Ennek alapján minden év április utolsó vasárnapján ünnepeljük a TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJÁt. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
[…]
Magyar városok testvérvárosainak listája -- Amerikai Egyesült Államok
Birmingham (Székesfehérvár)
Cleveland (Miskolc)
Fairfield (Tatabánya)
Fort Worth (Budapest)
Miami (Szeged)
New Brunswick (Debrecen)
New York (Budapest)
Seattle (Pécs)
Sedalia (Jászberény)
Sonoma, Kalifornia (Tokaj)
Staunton (Dabas)
Toledo (Szeged)
Tucson (Pécs)
Walnut Creek (Siófok)
április 28.
--- SZENT VITÁLIS
--- A MUNKAHELYI BALESETEK GYÁSZNAPJA
--- TIHANYI KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1897
--- HUNYADY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1838
--- HELL MIKSA ÉS SAJNOVICS JÁNOS CSILLAGÁSZATI MEGFIGYELÉSEK CÉLJÁBÓL TETT ÉSZAKI EXPEDÍCIÓJA – 1768
április 29.
--- A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJA
1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlése kezdeményezte A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJÁnak megtartását. 1982-ben ünnepelték először. (Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
--- NEMES TIHAMÉR SZÜLETÉSNAPJA – 1895
április 30.
--- SIENAI SZENT KATALIN
--- A MÉHEK NAPJA MAGYARORSZÁGON
--- THURZÓ JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1437
--- MIHÁLY DÉNES HANGOSFILM KÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABADALMÁNAK BEJELENTÉSE – 1918
--- DOMÁNY FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1899
***
Tóth Árpád: Áprilisi capriccio (részlet)
Ó, áprilisi út-szél,
Tréfás, arcomba fútt szél,
Rügyecskék, zöldacél-rugók,
Ó, fuvolás aranyrigók,
Ó, csermelyhangu csízek,
Illatos, édes ízek,
De jó most elfeledni, hogy
Az élet rút és vad dolog,
***
Kosztolányi Dezső: Az áprilisi délutánon (részlet)
Az áprilisi délutánon
dalt hallani egyszerre, távol.
Az illatos, japáni égből
hull a napfény és hull a zápor.
Tömjénez a tavasz a légben,
virágos ágon kancsi fény ég.
Kis, ideges lányok kacagnak,
veri az ördög a feleségét.
Kosztolányi Dezső: Az áprilisi délutánon / részlet (előadó: Terescsik Eszter)
***
Csukás István: Áprilisi köszöntő (részlet)
Huszonöt év köszöntése
– nem érdemel nagy cicomát –
e vers, nincs márványba vésve
a dátum s bölcsőm rengése,
tisztelőn mégis összevágd
te szél, a rügyek bocskorát!
Borzas hónap vadóc fia
– címekben nem vagyok szerény –
nem szabad meghatódni a
siker előtt s szabódni, ha
nyakadba hull, hisz a napfény
besüt nadrágod fenekén!
Fontoskodók, álszerények,
lerí képetekről a vád:
„Hogy született, attól részeg!”
Huszonöt év, rád felnézek,
s most tisztelegve összevágd
te szél, a rügyek bocskorát!
***
Vajda János: A tavasz jelei (részlet)
Nem szedek én kikericset,
A gólyákat sem bámulom,
Én a tavaszt egészen új
Költői pontról jósolom.
Fölöstökömre a biró
Már nem pálinkát, bort iszik,
Ez legbizonyosabb jele,
Hogy az idő tavaszodik.
***
Ady Endre: Thaiszok tavaszi ünnepe (részlet)
Kék hajnal, most szalad
Fészkébe az éjjel.
Tavasz van.
A csókos város pihenjen,
Ez a tavasznak ő csoda-napja.
Szűz szerelemről énekeljetek,
Szegény leányok.
Ez egy napon
Csókját pénzért Thaisz se adja.
***
Kosztolányi Dezső: Áprilisi ezüst eső
Szeles, fehérlő délutánon,
mikor dalt hallasz messze, távol,
a tiszta, illatterhes égből
hull a napfényes, könnyü zápor.
Akáctömjén röpül a légben,
a lomb merengő, szűz fehérség,
kis, ideges lányok kacagnak,
veri az ördög a feleségét.
Nyílt arccal isszuk az esőt fel,
agyunkba rózsaszínű láz kap,
vékony, ezüst esőfonálon
fehér angyalkák citeráznak.
Piros a síró égnek arca,
s a lágy eső vígan pörög le,
mint fiatal, szelíd leányok
titkos szerelmü, enyhe könnye.
***
Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők
Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.
Szállj, szállj, felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor,
aranyos,
hullj le, te zápor,
égi virágpor,
égen nyíló bodzavirágból.
***
Jékely Zoltán: Tavasz a Városmajorban (részlet)
Felhő-rucák lubickolnak az égen,
mely kékebb, mint a legszebb hegyi tó;
támlátlan, rokkant padra dőlve nézem,
szomjas szememnek tündér itató!
Körülöttem szegett fővel botorkál
két-három zord, magábahullt öreg:
bottal piszkál avart vagy új rügyet,
s a sírás, mint szálka, áll a torkán.
Eredet és részletes/bővebb információ a következő weboldalakon: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/04 https://naptarak.com/jeles-napok/ https://ezenanapon.hu/?d=04-01 http://mek.oszk.hu/06200/06234/html/index.htm
USA Holidays: https://www.timeanddate.com/holidays/us/2023