top of page

MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA

Updated: Apr 24, 2023

NEMZETI ÜNNEPEK * EGYHÁZI ÜNNEPEK * JELES NAPOK * KIEMELT MAGYAR NAPOK * VILÁGNAPOK, NEMZETKÖZI NAPOK * ESEMÉNYEK * MOZGÓ ÜNNEPEK


MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA

Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi — évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. „télkiverés”, „télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”. Anna Perenna ünnepe később amolyan „marciális” jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.

[…]

Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Hónapunkat nevezték Kos havának is a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról.

[…]

Márciust – mint Ripától tudjuk – régente tüzes ifjú személyesítette meg (a Kos eleme a csillaghitben a tűz volt). Marshoz illően sisakban, vörös és fekete ruhában ábrázolták, vállán szárnyakkal. Jobbjában a Kos jelét tartotta virágkoszorúban, baljával serleget emelt, színültig töltve a mediterrán tavasz terményeivel. Az allegorikus alak antik előképe vasba öltözött katona volt, lándzsával, pajzzsal. Ez Marsot, illetve a hónapra jellemző teendőt, a hadba vonulást jelképezte. A mezőgazdasági tennivalók szerint is ábrázolták márciust. Szintén ifjú képében, amint épp szőlőt kapál – szemben a szőlőt metsző, agg februárral –, mellette a lova, mely a tavaszi napéjegyenlőséget jelképezi a latin aequus „egyenlő” és equus „ló” id. Pliniusnak tulajdonított, népi etimológiás egyeztetése alapján (vö. a Pegasus tavaszt jelző eltűnésével).

[…]

Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (részlet)

A futó évek margójára – Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolta az emberiség, s ennek megfelelő babonás szokásokat fejlesztett ki márciusban. Így március 15-én, a hírneves „március Idusán” ülték meg Itáliában az Anna Perenna ünnepét, aki eredetileg valószínűleg valamilyen holdistennő lehetett, s ünnepe az örökké kihunyó, majd újra feltámadó éjjeli istennőt dicsőítette. Ebből formálódott ki az Esztendő vénasszonyának ünnepsége, akit március 15-én ünnepélyesen elégettek (nálunk is megvan a nyoma az úgynevezett kiszehordás szokásában), s az olaszok még ma is elégetnek (bruciar la vecchia = elégetni a vén banyát). Innen aztán persze már csak egy lépés volt, hogy az Anna Perennában egyáltalán valamilyen éjjeli démont, vén boszorkányt lássanak, akit el kell égetni. Következésképpen aztán március 15-e egyáltalán a boszorkányok nagy napja lett, akik ezen a napon kötözött seprűnyélen lovagolnak fel a magas hegyekre (Blocksberg), hogy ott megüljék a „boszorkányszombatjukat”. Így lett március tizenötödike általában a nyugtalanságok böknapjává.

[…]

Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok (részlet)

Bod Péter szerint a hónapot „Martiusnak” nevezték (Kos hava) „Marsról, aki volt a hadakozásnak istene”. Átvitt értelemben azért találó ez az elnevezés, mert Krisztus valóban a legnagyobb Hadakozó (a Zwingli szóhasználata), aki „hadakozik érettünk”, s a győzelemnek a Golgotát legyőző húsvéti Istene. Márciusi szenvedésével (Márk 8, 31; 9, 31; 10, 32—33) legyőzte az egyetlen igazi ellenséget: a Sátánt, a Gonoszt, a Kígyót, a Fenevadat, az ördögöt mint a bűn szerzőjét, és a bűnt, valamennyi következményével együtt.



március – Farsang három utolsó vasárnapja

--- BÖJTELŐ

--- HÚSHAGYÓ KEDD – A FARSANGI IDŐ ZÁRÓ NAPJA

--- HAMVAZÓSZERDA – A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE

--- KÖVÉRCSÜTÖRTÖK


március – Hamvazószerdától húsvétig

--- NAGYBÖJT


március 1.

--- A NUKLEÁRIS FEGYVEREK ELLENI HARC VILÁGNAPJA

--- A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA

--- A RENDSZERES AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS ELINDULÁSA BUDAPESTEN – 1915

--- A KATASZTERI KÖZLÖNY, AZ ELSŐ MAGYAR FÖLDMÉRÉSI FOLYÓIRAT MEGJELENÉSE NAGYVÁRADON – 1892

--- A TISZA VÖLGYE ÁRVÍZ-ELŐREJELZÉSI RENDSZERÉNEK ÉLETBE LÉPÉSE – 1892

--- A MAGYARORSZÁGI TÉGLAGYÁRTÁST SZABÁLYOZÓ RENDELET MEGJELENÉSE – 1919

--- A TERMELÉS MEGINDULÁSA A VÁCI KODAK-GYÁRBAN, A FORTE ELŐDJÉBEN – 1922

--- REITTER FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1813

--- MARÓTI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1875

--- BARÁTH ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1924

--- DOBRÁNYI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1921

--- SIMON NORBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1871

--- VESZPRÉMY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1871


március 2.

--- ARANY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1817

--- SZENT SZIMPLICIUS PÁPA

--- GÁLLIK ISTVÁN DÖMÖTÖR SZÜLETÉSNAPJA – 1866

--- PALUGYAY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1846

--- ID. FALLER GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA – 1816


március 3.

--- A BÉKÉÉRT KÜZDŐ ÍRÓK VILÁGNAPJA

--- NOVOBÁTZKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1884

--- ANDRÁSSY MANÓ GRÓF SZÜLETÉSNAPJA – 1821

--- KRENNER JÓZSEF SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1839


március 4.

--- BUDÓ ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA – 1914

--- GERGELY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1896


március 5.

--- MARGÓ TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1816

--- NEUSCHLOSS SIMON SZÜLETÉSNAPJA – 1821

--- AMBROZY-MIGAZZI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1869


március 6.

--- NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP

--- BALÁSHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1797

--- KÁROLY IRÉNEUSZ JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1854

--- PÁVAI-VAJNA FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1886

--- BERDE KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1891

--- LŐRINCZY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1891

--- BÁLINT ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1871


március 7.

--- KOSUTÁNY TAMÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1848

--- MILLNER TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1899


március 8.

--- NEMZETKÖZI NŐNAP

------- 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

--- A BUDAPESTI MÉRNÖKI KAMARA MEGALAKULÁSA - 1924

--- PÉCSI ESZTER SZÜLETÉSNAPJA – 1898

--- BERDE ÁRON SZÜLETÉSNAPJA – 1819

--- MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1896

--- HAVASSY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1924


március 9.

--- SZŐKEFALVY-NAGY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1916


március 10.

--- NEGYVEN VÉRTANÚ

--- JÁRAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1889

--- LÉVAI ANDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1897


március 11.

--- 1302. 03. 11. Összeházasodott Romeó és Júlia William Shakespeare szerint.


március 12.

--- NAGY SZENT GERGELY

Gergely napja. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.

Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.”

--- JÁVORKA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1883

--- KŐSZEGHI-MÁRTONY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1783


március 13.

--- HAGGENMACHER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1835


március 14.

--- NEMZETKÖZI PÍ NAP

------- Ezen a napon született Einstein, s ennek kapcsán ünneplik minden évben a NEMZETKÖZI PÍ NAPot. A matematika egyik leghíresebb száma 3.1415926535…-el kezdődik és a végtelenségig tart. Minden évben különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel, konferenciákkal „ünneplik” a számot, számos könyv jelent meg már a témával kapcsolatban.

--- NEMZETKÖZI AKCIÓNAP A GÁTAK ELLEN, A FOLYÓK, A VÍZ ÉS AZ ÉLET MELLETT

--- BABITS VIKTOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900


március 15.

--- AZ 1848–49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJA – A MAGYAR SAJTÓ NAPJA – A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE

------- A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

--- FOGYASZTÓVÉDELMI VILÁGNAP

--- BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL

--- DALMADY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1888

--- A TELEKZETI KŐNYOMDA MEGALAPÍTÁSA – 1868



március 16.

--- MAGYAR ZÁSZLÓ ÉS CÍMER EMLÉKNAPJA

------- Az Országgyűlés 2014 decemberben döntött arról, hogy március 16-át a magyar zászló és címer emléknapjává nyilvánítja. A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentőséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek.


március 17.

--- SZENT PATRIK

--- ARIMATHIAI JÓZSEF

--- LONGINUS, RÓMAI SZÁZADOS

--- UTALÓ: TÜRINGIAI BOLDOG GERTRÚD


március 18.

--- A PESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MEGALAKULÁSA – 1850

--- BORSOS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1875

--- KISS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1748


március 19.

--- SZENT JÓZSEF

--- A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA

--- ÉDER XAVÉR FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1727

--- MAREK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1868

--- VÁMBÉRY ÁRMIN SZÜLETÉSNAPJA – 1832


március 20.

--- GESTETNER DÁVID SZÜLETÉSNAPJA – 1854


március 21.

--- NURSIAI SZENT BENEDEK

--- A CSILLAGÁSZATI TAVASZ KEZDETE

--- KOS HAVA

--- KASSÁK LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1887

--- A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA

--- A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI NEMZETKÖZI KÜZDELEM NAPJA

--- NŐI KALAUZOK ÉS JELZŐŐRÖK ALKALMAZÁSA A BUDAPESTI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN – 1915

--- IMRE LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1900


március 18., 19., 21.

------- Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.


március 22.

--- A VÍZ VILÁGNAPJA

--- A MAGYAR FORDÍTÓK ÉS TOLMÁCSOLÓK NAPJA

--- SCHRODT ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1888


március 23.

--- METEOROLÓGIAI VILÁGNAP

--- IFJÚSÁGI VILÁGNAP


március 24.

------- Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket, de vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

--- GÁBOR ARKANGYAL

--- A TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA

--- BÉL MÁTYÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1684

--- HEVENESI GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1656


március 25.

--- URUNK MEGTESTESÜLÉSÉNEK HÍRÜLADÁSA - GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY

------- Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.

--- SZENT DIZMÁSZ

--- BARTÓK BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1881

--- VÁSÁRHELYI PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1795


március – Niszán hónap 15–22 napjáig (március vége, április)

--- PÉSZACH

------- A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.

Kettős jelentőséget tulajdonít szentírásunk a Peszachnak. Ünnepe a tavasznak, az árpa kalászba-szökkenésének és ugyanekkor ünnepe a szabadságnak, a zsidó nép megszületésének. Ros Hasono mellett egyetlen olyan ünnepünk, melyre nagy lelki előkészületet kíván vallásunk. Ez a felkészülés már hat héttel az ünnep előtt kezdődik.

A népi felszabadulás boldog emlékei egyetlen nagy vallásos élménnyé sűrűsödtek: Peszach annak az egyetemes meggyőződésnek vált kifejezőjévé és hordozójává, hogy Isten a történelem minden eseményének legfőbb irányítója, hogy Isten nemcsak a természet erőinek, de az ember sorsának is Ura.


március 26.

--- ERDŐS PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1913


március 27.

--- SZÍNHÁZI VILÁGNAP

--- II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1676

--- KALMÁR LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1905


március 28.

------- Megszületett Jan Amos Komensky (Comenius) magyar származású cseh teológus, a modern pedagógia megalapítója.


március 29.

--- KOSZTOLÁNYI DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1885

--- CSAPODY VERA SZÜLETÉSNAPJA – 1890

--- POLLÁK ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1865


március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka

--- A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETE


március 30.

--- SZENT QUIRINUS (KERÉNY)

--- PETHE FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1763


március 31.

--- SZABÓ LŐRINC SZÜLETÉSNAPJA – 1900



Radnóti Miklós: Naptár/ Március (részlet)

A fázós rügy nem bujt ki még,

hálót se sző a pók,

de futnak már a kiscsibék,

sárgás aranygolyók.

***

Gazdag Erzsi: Itt a tavasz

Itt a tavasz, tudod-e?

leheletét érzed-e?

Virágszájjal rád nevet

virágszagú kikelet.

Rád füttyent egy bokorból,

füttyös madár torokból.

Rügyes ággal meglegyint

s érzed, tavasz van megint.

***

Kányádi Sándor: Márciusi versike

Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.

Zöldülni kezd a barna haraszt.

Zsendülni kezd a zsenge határ.

Erőre kap a gyönge bogár.

Szelídülnek az ordas szelek.

Barkákat hány a bokros berek.

Bukfencet vet a játszi patak.

Már csak a hegyen látni havat.

***

Füzesi Magda: Tavasz

Ha elillan február,

zöldülni kezd a határ.

Madárdalra hajladozom,

a lábam is táncra áll.

Szivárványszín a ruhám,

bodzaág a furulyám,

ha dalomat elkezdem,

retek nő a kertekben.

Melegít a nap haja,

száz rügyszemmel néz a fa.

Hogyha egyet rikkantok,

kinyílnak a pitypangok.

***

Tóth Árpád: Kora márciusi napsugár

A végtelenből jött, de a platánok

Hallgattak, a sok zord, kevély sudár,

- Csak villámtól reszketnek a titánok,

Mit nékik egy kis halavány sugár! -

S ő félve zuhant alá, a mogorva

Törzsek között oly sötét volt a kert!

De lenn egy csöndes, paraszti bokorra,

Egy alázatos, vak pajtásra lelt.

Akkor a sugár szelíd aranyszája

Súgott valamit, s meghalt a sugár,

Ám megszületett március csodája:

Ezer rügy-szemét rányitotta már

A vak bokor az elámuló estre,

S minden szeme a Végtelent kereste.

***

Áprily Lajos: Március (részlet)

A nap tüze, látod,

a fürge diákot

a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.

Csengve, nevetve

kibuggyan a kedve

s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt

tó vize árad,

néma kutakban a víz kibuzog.

Zeng a picinyke

szénfejü cinke

víg dithyrambusa: dactilusok.

***

Juhász Gyula: Tavasz előtt (részlet)

Már sejtem őt, a kedves, ifjú szépet,

Ki eljövendő, de még szunnyad egyet,

Most készül bársony és smaragd zekéje

S a barna föld ölén dús haja serked.

***

Gárdonyi Géza: Március (részlet)

A tél elhúzódott. Ami kis hó maradt,

Felszívta a nap, meg beitta a föld.

Csak itt-ott az árok mélyén rongydarab,

Mely a fehér király palástjából szakadt.

A partokon immár kizsendül a zöld.

Egy-egy kerek barna föld a szántóföldön:

ez az elment télnek nedves lábnyoma.

S egy-egy kerek kis zöld, réten, legelőkön:

a megjött kékszemű tavasz lábnyoma.

***

Szabó Lőrinc: Tavasz

„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.

„Tavasz!” – felelt a Nap.

„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.

„Meg ám!” – felelt a Nap.

„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.

„Szeretlek!” – szólt a Nap.

„Akkor hát szép lesz a világ?”

„Még szebb és boldogabb!”

***

Kányádi Sándor: Tavasz (részlet)

Árad a Küküllő,

elönti a berket;

maguk alá húzzák

lábukat a kertek.

Kicsap a medréből

(nem is tud a gátról),

réten méri mélyét

botjával a pásztor.

***

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (részlet)

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk, vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok! –

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,

Kárhozottak ősapáink,

Kik szabadon éltek-haltak,

Szolgaföldben nem nyughatnak.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

***

Petőfi Sándor: Magyar vagyok (részlet)

Magyar vagyok. Természetem komoly,

Mint hegedűink első hangjai;

Ajkamra fel-felröppen a mosoly,

De nevetésem ritkán hallani.

Ha az öröm legjobban festi képem:

Magas kedvemben sírva fakadok;

De arcom víg a bánat idejében,

Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

***

Petőfi Sándor: A magyar nép (részlet)

Vigyázz, magyar, vigyázz, éjjel is ébren légy,

Ki tudja, mikor üt rajtad az ellenség?

Ha eljön, ugy jőjön, hogy készen találjon,

Még a félhalott se maradjon az ágyon!

Haza és szabadság, ez a két szó, melyet

Először tanuljon dajkától a gyermek,

És ha a csatában a halál eléri,

Utószor e két szót mondja ki a férfi!

***

Petőfi Sándor: A nemzethez (részlet)

Konduljanak meg a vészharangok!

Nekem is egy kötelet kezembe!

Reszketek, de nem a félelemtől;

Fájdalom és düh habzik szivembe'!

Fájdalom, mert düledék hazámra

Uj viharnak közeledtét látom,

És düh, és düh, mert tétlenkedünk, mert

Nem szakad le szemünkről az álom.

***

Petőfi Sándor: 15-DIK MÁRCIUS, 1848 (részlet)

Magyar történet múzsája,

Vésőd soká nyúgodott.

Vedd föl azt s örök tábládra

Vésd föl ezt a nagy napot!

Nagyapáink és apáink,

Míg egy század elhaladt,

Nem tevének annyit, mint mink

Huszonnégy óra alatt.

Csattogjatok, csattogjatok,

Gondolatink szárnyai,

Nem vagytok már többé rabok,

Szét szabad már szállani.

***

Juhász Gyula: Gloria victis! (részlet)

Petőfi népét Habsburgék vezették,

Mint rab oroszlánt a gyűlölt pecér,

A vágóhídra vitték teste, lelkét,

Hentes hatalmak dicsőségeért!

És ment, idegen zubbony födte testét,

Mint Nessus-ing, mely mart és égetett.

A Krisztus látta csak, hogy halt e szent nép:

A magyaroknak tisztelet!



Eredet és részletes/bővebb információ a következő linken: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/03

Valamint ezen a linken: https://naptarak.com/jeles-napok/

Valamint ezen a linken is: https://ezenanapon.hu/?d=02-01

8 views0 comments

Comments


bottom of page