NEMZETI ÜNNEPEK * EGYHÁZI ÜNNEPEK * JELES NAPOK * KIEMELT MAGYAR NAPOK * VILÁGNAPOK, NEMZETKÖZI NAPOK * ESEMÉNYEK * MOZGÓ ÜNNEPEK
MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA
Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi — évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. „télkiverés”, „télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”. Anna Perenna ünnepe később amolyan „marciális” jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.
[…]
Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Hónapunkat nevezték Kos havának is a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról.
[…]
Márciust – mint Ripától tudjuk – régente tüzes ifjú személyesítette meg (a Kos eleme a csillaghitben a tűz volt). Marshoz illően sisakban, vörös és fekete ruhában ábrázolták, vállán szárnyakkal. Jobbjában a Kos jelét tartotta virágkoszorúban, baljával serleget emelt, színültig töltve a mediterrán tavasz terményeivel. Az allegorikus alak antik előképe vasba öltözött katona volt, lándzsával, pajzzsal. Ez Marsot, illetve a hónapra jellemző teendőt, a hadba vonulást jelképezte. A mezőgazdasági tennivalók szerint is ábrázolták márciust. Szintén ifjú képében, amint épp szőlőt kapál – szemben a szőlőt metsző, agg februárral –, mellette a lova, mely a tavaszi napéjegyenlőséget jelképezi a latin aequus „egyenlő” és equus „ló” id. Pliniusnak tulajdonított, népi etimológiás egyeztetése alapján (vö. a Pegasus tavaszt jelző eltűnésével).
[…]
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (részlet)
A futó évek margójára – Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolta az emberiség, s ennek megfelelő babonás szokásokat fejlesztett ki márciusban. Így március 15-én, a hírneves „március Idusán” ülték meg Itáliában az Anna Perenna ünnepét, aki eredetileg valószínűleg valamilyen holdistennő lehetett, s ünnepe az örökké kihunyó, majd újra feltámadó éjjeli istennőt dicsőítette. Ebből formálódott ki az Esztendő vénasszonyának ünnepsége, akit március 15-én ünnepélyesen elégettek (nálunk is megvan a nyoma az úgynevezett kiszehordás szokásában), s az olaszok még ma is elégetnek (bruciar la vecchia = elégetni a vén banyát). Innen aztán persze már csak egy lépés volt, hogy az Anna Perennában egyáltalán valamilyen éjjeli démont, vén boszorkányt lássanak, akit el kell égetni. Következésképpen aztán március 15-e egyáltalán a boszorkányok nagy napja lett, akik ezen a napon kötözött seprűnyélen lovagolnak fel a magas hegyekre (Blocksberg), hogy ott megüljék a „boszorkányszombatjukat”. Így lett március tizenötödike általában a nyugtalanságok böknapjává.
[…]
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok (részlet)
Bod Péter szerint a hónapot „Martiusnak” nevezték (Kos hava) „Marsról, aki volt a hadakozásnak istene”. Átvitt értelemben azért találó ez az elnevezés, mert Krisztus valóban a legnagyobb Hadakozó (a Zwingli szóhasználata), aki „hadakozik érettünk”, s a győzelemnek a Golgotát legyőző húsvéti Istene. Márciusi szenvedésével (Márk 8, 31; 9, 31; 10, 32—33) legyőzte az egyetlen igazi ellenséget: a Sátánt, a Gonoszt, a Kígyót, a Fenevadat, az ördögöt mint a bűn szerzőjét, és a bűnt, valamennyi következményével együtt.
március – Farsang három utolsó vasárnapja
--- BÖJTELŐ
--- HÚSHAGYÓ KEDD – A FARSANGI IDŐ ZÁRÓ NAPJA
--- HAMVAZÓSZERDA – A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE
--- KÖVÉRCSÜTÖRTÖK
március – Hamvazószerdától húsvétig
--- NAGYBÖJT
március 1.
--- A NUKLEÁRIS FEGYVEREK ELLENI HARC VILÁGNAPJA
--- A POLGÁRI VÉDELEM VILÁGNAPJA
--- A RENDSZERES AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉS ELINDULÁSA BUDAPESTEN – 1915
--- A KATASZTERI KÖZLÖNY, AZ ELSŐ MAGYAR FÖLDMÉRÉSI FOLYÓIRAT MEGJELENÉSE NAGYVÁRADON – 1892
--- A TISZA VÖLGYE ÁRVÍZ-ELŐREJELZÉSI RENDSZERÉNEK ÉLETBE LÉPÉSE – 1892
--- A MAGYARORSZÁGI TÉGLAGYÁRTÁST SZABÁLYOZÓ RENDELET MEGJELENÉSE – 1919
--- A TERMELÉS MEGINDULÁSA A VÁCI KODAK-GYÁRBAN, A FORTE ELŐDJÉBEN – 1922
--- REITTER FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1813
--- MARÓTI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1875
--- BARÁTH ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1924
--- DOBRÁNYI GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1921
--- SIMON NORBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1871
--- VESZPRÉMY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1871
március 2.
--- ARANY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1817
--- SZENT SZIMPLICIUS PÁPA
--- GÁLLIK ISTVÁN DÖMÖTÖR SZÜLETÉSNAPJA – 1866
--- PALUGYAY JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1846
--- ID. FALLER GUSZTÁV SZÜLETÉSNAPJA – 1816
március 3.
--- A BÉKÉÉRT KÜZDŐ ÍRÓK VILÁGNAPJA
--- NOVOBÁTZKY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1884
--- ANDRÁSSY MANÓ GRÓF SZÜLETÉSNAPJA – 1821
--- KRENNER JÓZSEF SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1839
március 4.
--- BUDÓ ÁGOSTON SZÜLETÉSNAPJA – 1914
--- GERGELY JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1896
március 5.
--- MARGÓ TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1816
--- NEUSCHLOSS SIMON SZÜLETÉSNAPJA – 1821
--- AMBROZY-MIGAZZI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1869
március 6.
--- NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP
--- BALÁSHÁZY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1797
--- KÁROLY IRÉNEUSZ JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1854
--- PÁVAI-VAJNA FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1886
--- BERDE KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1891
--- LŐRINCZY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA – 1891
--- BÁLINT ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1871
március 7.
--- KOSUTÁNY TAMÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1848
--- MILLNER TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA – 1899
március 8.
--- NEMZETKÖZI NŐNAP
------- 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és munkaidő csökkentésért. Erre emlékezve 1910 augusztusában Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára elhatározták, hogy NEMZETKÖZI NŐNAPot tartanak. Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.
--- A BUDAPESTI MÉRNÖKI KAMARA MEGALAKULÁSA - 1924
--- PÉCSI ESZTER SZÜLETÉSNAPJA – 1898
--- BERDE ÁRON SZÜLETÉSNAPJA – 1819
--- MIHÁLYI ZOLTÁN KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1896
--- HAVASSY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1924
március 9.
--- SZŐKEFALVY-NAGY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1916
március 10.
--- NEGYVEN VÉRTANÚ
--- JÁRAY PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1889
--- LÉVAI ANDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1897
március 11.
--- 1302. 03. 11. Összeházasodott Romeó és Júlia William Shakespeare szerint.
március 12.
--- NAGY SZENT GERGELY
Gergely napja. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.”
--- JÁVORKA SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1883
--- KŐSZEGHI-MÁRTONY KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1783
március 13.
--- HAGGENMACHER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1835
március 14.
--- NEMZETKÖZI PÍ NAP
------- Ezen a napon született Einstein, s ennek kapcsán ünneplik minden évben a NEMZETKÖZI PÍ NAPot. A matematika egyik leghíresebb száma 3.1415926535…-el kezdődik és a végtelenségig tart. Minden évben különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel, konferenciákkal „ünneplik” a számot, számos könyv jelent meg már a témával kapcsolatban.
--- NEMZETKÖZI AKCIÓNAP A GÁTAK ELLEN, A FOLYÓK, A VÍZ ÉS AZ ÉLET MELLETT
--- BABITS VIKTOR SZÜLETÉSNAPJA – 1900
március 15.
--- AZ 1848–49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJA – A MAGYAR SAJTÓ NAPJA – A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE
------- A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.
A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.
1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.
--- FOGYASZTÓVÉDELMI VILÁGNAP
--- BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL
--- DALMADY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1888
--- A TELEKZETI KŐNYOMDA MEGALAPÍTÁSA – 1868
március 16.
--- MAGYAR ZÁSZLÓ ÉS CÍMER EMLÉKNAPJA
------- Az Országgyűlés 2014 decemberben döntött arról, hogy március 16-át a magyar zászló és címer emléknapjává nyilvánítja. A magyar emberek számára a nemzeti jelképek különleges jelentőséggel bírnak, mert azok, noha Magyarország határai nem esnek egybe a nemzet határaival, a nemzet közös nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységesek.
március 17.
--- SZENT PATRIK
--- ARIMATHIAI JÓZSEF
--- LONGINUS, RÓMAI SZÁZADOS
--- UTALÓ: TÜRINGIAI BOLDOG GERTRÚD
március 18.
--- A PESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MEGALAKULÁSA – 1850
--- BORSOS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1875
--- KISS JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1748
március 19.
--- SZENT JÓZSEF
--- A CIGÁNYSÁG VILÁGNAPJA
--- ÉDER XAVÉR FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1727
--- MAREK JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1868
--- VÁMBÉRY ÁRMIN SZÜLETÉSNAPJA – 1832
március 20.
--- GESTETNER DÁVID SZÜLETÉSNAPJA – 1854
március 21.
--- NURSIAI SZENT BENEDEK
--- A CSILLAGÁSZATI TAVASZ KEZDETE
--- KOS HAVA
--- KASSÁK LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1887
--- A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA
--- A FAJI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ELLENI NEMZETKÖZI KÜZDELEM NAPJA
--- NŐI KALAUZOK ÉS JELZŐŐRÖK ALKALMAZÁSA A BUDAPESTI KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN – 1915
--- IMRE LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1900
március 18., 19., 21.
------- Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.
március 22.
--- A VÍZ VILÁGNAPJA
--- A MAGYAR FORDÍTÓK ÉS TOLMÁCSOLÓK NAPJA
--- SCHRODT ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1888
március 23.
--- METEOROLÓGIAI VILÁGNAP
--- IFJÚSÁGI VILÁGNAP
március 24.
------- Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket, de vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.
--- GÁBOR ARKANGYAL
--- A TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA
--- BÉL MÁTYÁS SZÜLETÉSNAPJA – 1684
--- HEVENESI GÁBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1656
március 25.
--- URUNK MEGTESTESÜLÉSÉNEK HÍRÜLADÁSA - GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY
------- Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
--- SZENT DIZMÁSZ
--- BARTÓK BÉLA SZÜLETÉSNAPJA – 1881
--- VÁSÁRHELYI PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1795
március – Niszán hónap 15–22 napjáig (március vége, április)
--- PÉSZACH
------- A zarándok-ünnepek között első helyen áll a Peszach, melyet Niszan hónapjának 15–22 napján ünneplünk meg. Az első két nap és az utolsó kettő ünnep, a közbeeső négy félünnep.
Kettős jelentőséget tulajdonít szentírásunk a Peszachnak. Ünnepe a tavasznak, az árpa kalászba-szökkenésének és ugyanekkor ünnepe a szabadságnak, a zsidó nép megszületésének. Ros Hasono mellett egyetlen olyan ünnepünk, melyre nagy lelki előkészületet kíván vallásunk. Ez a felkészülés már hat héttel az ünnep előtt kezdődik.
A népi felszabadulás boldog emlékei egyetlen nagy vallásos élménnyé sűrűsödtek: Peszach annak az egyetemes meggyőződésnek vált kifejezőjévé és hordozójává, hogy Isten a történelem minden eseményének legfőbb irányítója, hogy Isten nemcsak a természet erőinek, de az ember sorsának is Ura.
március 26.
--- ERDŐS PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1913
március 27.
--- SZÍNHÁZI VILÁGNAP
--- II. RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1676
--- KALMÁR LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1905
március 28.
------- Megszületett Jan Amos Komensky (Comenius) magyar származású cseh teológus, a modern pedagógia megalapítója.
március 29.
--- KOSZTOLÁNYI DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1885
--- CSAPODY VERA SZÜLETÉSNAPJA – 1890
--- POLLÁK ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1865
március utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjszaka
--- A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS KEZDETE
március 30.
--- SZENT QUIRINUS (KERÉNY)
--- PETHE FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1763
március 31.
--- SZABÓ LŐRINC SZÜLETÉSNAPJA – 1900
Radnóti Miklós: Naptár/ Március (részlet)
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
***
Gazdag Erzsi: Itt a tavasz
Itt a tavasz, tudod-e?
leheletét érzed-e?
Virágszájjal rád nevet
virágszagú kikelet.
Rád füttyent egy bokorból,
füttyös madár torokból.
Rügyes ággal meglegyint
s érzed, tavasz van megint.
***
Kányádi Sándor: Márciusi versike
Tavaszt csörög a szarka, tavaszt.
Zöldülni kezd a barna haraszt.
Zsendülni kezd a zsenge határ.
Erőre kap a gyönge bogár.
Szelídülnek az ordas szelek.
Barkákat hány a bokros berek.
Bukfencet vet a játszi patak.
Már csak a hegyen látni havat.
***
Füzesi Magda: Tavasz
Ha elillan február,
zöldülni kezd a határ.
Madárdalra hajladozom,
a lábam is táncra áll.
Szivárványszín a ruhám,
bodzaág a furulyám,
ha dalomat elkezdem,
retek nő a kertekben.
Melegít a nap haja,
száz rügyszemmel néz a fa.
Hogyha egyet rikkantok,
kinyílnak a pitypangok.
***
Tóth Árpád: Kora márciusi napsugár
A végtelenből jött, de a platánok
Hallgattak, a sok zord, kevély sudár,
- Csak villámtól reszketnek a titánok,
Mit nékik egy kis halavány sugár! -
S ő félve zuhant alá, a mogorva
Törzsek között oly sötét volt a kert!
De lenn egy csöndes, paraszti bokorra,
Egy alázatos, vak pajtásra lelt.
Akkor a sugár szelíd aranyszája
Súgott valamit, s meghalt a sugár,
Ám megszületett március csodája:
Ezer rügy-szemét rányitotta már
A vak bokor az elámuló estre,
S minden szeme a Végtelent kereste.
***
Áprily Lajos: Március (részlet)
A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.
Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejü cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.
***
Juhász Gyula: Tavasz előtt (részlet)
Már sejtem őt, a kedves, ifjú szépet,
Ki eljövendő, de még szunnyad egyet,
Most készül bársony és smaragd zekéje
S a barna föld ölén dús haja serked.
***
Gárdonyi Géza: Március (részlet)
A tél elhúzódott. Ami kis hó maradt,
Felszívta a nap, meg beitta a föld.
Csak itt-ott az árok mélyén rongydarab,
Mely a fehér király palástjából szakadt.
A partokon immár kizsendül a zöld.
Egy-egy kerek barna föld a szántóföldön:
ez az elment télnek nedves lábnyoma.
S egy-egy kerek kis zöld, réten, legelőkön:
a megjött kékszemű tavasz lábnyoma.
***
Szabó Lőrinc: Tavasz
„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz!” – felelt a Nap.
„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap.
„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” – szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!”
***
Kányádi Sándor: Tavasz (részlet)
Árad a Küküllő,
elönti a berket;
maguk alá húzzák
lábukat a kertek.
Kicsap a medréből
(nem is tud a gátról),
réten méri mélyét
botjával a pásztor.
***
Petőfi Sándor: Nemzeti dal (részlet)
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
***
Petőfi Sándor: Magyar vagyok (részlet)
Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
***
Petőfi Sándor: A magyar nép (részlet)
Vigyázz, magyar, vigyázz, éjjel is ébren légy,
Ki tudja, mikor üt rajtad az ellenség?
Ha eljön, ugy jőjön, hogy készen találjon,
Még a félhalott se maradjon az ágyon!
Haza és szabadság, ez a két szó, melyet
Először tanuljon dajkától a gyermek,
És ha a csatában a halál eléri,
Utószor e két szót mondja ki a férfi!
***
Petőfi Sándor: A nemzethez (részlet)
Konduljanak meg a vészharangok!
Nekem is egy kötelet kezembe!
Reszketek, de nem a félelemtől;
Fájdalom és düh habzik szivembe'!
Fájdalom, mert düledék hazámra
Uj viharnak közeledtét látom,
És düh, és düh, mert tétlenkedünk, mert
Nem szakad le szemünkről az álom.
***
Petőfi Sándor: 15-DIK MÁRCIUS, 1848 (részlet)
Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyúgodott.
Vedd föl azt s örök tábládra
Vésd föl ezt a nagy napot!
Nagyapáink és apáink,
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt.
Csattogjatok, csattogjatok,
Gondolatink szárnyai,
Nem vagytok már többé rabok,
Szét szabad már szállani.
***
Juhász Gyula: Gloria victis! (részlet)
Petőfi népét Habsburgék vezették,
Mint rab oroszlánt a gyűlölt pecér,
A vágóhídra vitték teste, lelkét,
Hentes hatalmak dicsőségeért!
És ment, idegen zubbony födte testét,
Mint Nessus-ing, mely mart és égetett.
A Krisztus látta csak, hogy halt e szent nép:
A magyaroknak tisztelet!
Eredet és részletes/bővebb információ a következő linken: https://jelesnapok.oszk.hu/prod/honap/03
Valamint ezen a linken: https://naptarak.com/jeles-napok/
Valamint ezen a linken is: https://ezenanapon.hu/?d=02-01
USA Holidays: https://www.timeanddate.com/holidays/us/2023
Comments