top of page

MÁJUS – PÜNKÖSD HAVA – TAVASZUTÓ – ÍGÉRET HAVA

NEMZETI ÜNNEPEK * EGYHÁZI ÜNNEPEK * JELES NAPOK * KIEMELT MAGYAR NAPOK * VILÁGNAPOK, NEMZETKÖZI NAPOK * ESEMÉNYEK * MOZGÓ ÜNNEPEK



Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja. Ez a planétaistenfi az asztrológia májusi Ikrek jegyében van „otthon”. (Általánosságban elmondható, hogy a 7 pleiászt, a Pleiades 7 csillagát a görögök – de mások is – kapcsolatba hozták a 7 planétával. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a csillagzat szabad szemmel látható csillagainak a száma megegyezett a szabad szemmel látható planétákéval, hanem a helye is: a Nap, a Hold és a bolygók rendszeresen áthaladnak rajta.) A csillagkép olümposzi védnöke ugyanakkor Apollón volt. Ők hárman egy vidám regében együtt is szerepelnek. Ez az isteni tolvaj Hermész első csínytevéséről szól, aki még azon a napon, hogy megszületett, ellopta bácsikájának, Apollónnak 50 (!) marháját – a hónap első kétharmadában még a Bika havában járunk –, aztán, mint aki jól végezte dolgát, visszabújt a pólyába, Maia ölébe. A görög maia „anyácskát”, „dajkát”, „bábát”, a dór nyelvjárásban „nagyanyát” jelentett, s abból kiindulva, hogy az istennő a 12 olümposzi egyikének volt az anyja, fel kell tételeznünk, hogy neve magának a Nagy Istennőnek egyik megszólítása volt. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május valóban a növekedés hónapja. Bizonyos értelemben Ovidius fején találta a szöget, hisz maior, maius a latin magnus, „nagy” melléknév közép- és felsőfoka, és a növekedést fejezi ki.

[…]

A hónap régmúltjába pillantva, a május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt (Hermész marhalopása szimbolikus utalás lehet erre is). Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. (Hasonló tilalmakkal találkozunk az egykorú zsidó vallási előírásokban is.) A legjellegzetesebb római ünnep a 9-én, 11-én és 13-án tartott Lemuria: a „holt lelkek” (lemures) engesztelőnapjai. Illő folytatása volt az Argei ünnep. Ennek bevezetőjeként március Idusát követően, Róma területén felállított alkalmi szentélyekben szalmából és kákából font bábokat helyeztek el (görög: argeiész = „fehér”, argeó = „ünnepel” „szántóföldről van”, „parlagon hever”, argiasz = „pihenés”, „szünet”). Május 15-e után ezeket a Vesta-szüzek főpapi segédlettel ünnepélyesen a Tiberiszbe vetették jelképes emberáldozatul. Május 23-án Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával. Május végén, többnyire 29-én kezdődött a „földszentelés” ünnepségsorozata: az Ambarvalia, a Robigaliára emlékeztető mezőjáró körmenettel, állatáldozattal és vészelhárító varázslatokkal.

[…]

Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (részlet) -- A futó évek margójára

A „május” hónapnév eredete igen zavaros. Eredetileg volt egy görög Maia istennő (a szó maga görögül „anyókát” vagy „dajkát” jelent), akinek Zeusszal volt viszonya, s ebből született Hermész isten. Aztán volt külön a rómaiaknak is egy Maja nevű istennőjük, Vulcanus isten neje, a tavaszi termékenység istennője. Végül volt egy „deus Majus” istennév, ez a „magnus” (nagy) szó fokozásából eredt, és „hatalmas, nagy istent” jelentett, vagyis Juppiternek volt a mellékneve. A Julianus naptárreform idején, ahogy a márciust Marsnak, az áprilist Venusnak, ugyanúgy a májust Juppiternek szentelték, s elnevezték „mensis Majus”-nak. A hozzáfűződő rituálék azonban a két termékenységi istennő kultuszához kapcsolódtak. Így például a római Maja istennőnek május elsején egy vemhes emsét áldoztak ünnepélyes körmenet után, s ezt az emsét elnevezték „majalis”-nak. A középkorban az emseáldozat elmaradt, de maga az ünnepség mint „majális” fennmaradt. Maja istennő neve különben egy más formában is megmaradt. A rómaiak ugyanis „Majestá”-nak (a görög „megista” = legnagyobb) is nevezték, s az eredetileg csupán ennek az istennőnek kijáró „majesta” címet később más istenségekre, sőt földi uralkodókra vagy pedig általában „fenséges” fogalmakra is kiterjesztették. Ez újra egyik példája a címek devalvációjának.

[…]

Márai Sándor Négy évszak (részlet) -- Májusnak dallama van, melyet a nemzetközi dalszerzők hasztalan igyekeznek lekottázni. Már mindent megkíséreltek e célból: de mindig csak dallamos zenebona lett belőle, célzásokkal a gyöngyvirágra és a mérsékelten viszonzott szerelemre. Az igazi májusi dallam mélyebb, s egyáltalán nem érzelgős. Van benne valami a földrengésből. De van benne valami a halál neszéből is. Félelmes hónap. Okos öregek nem szeretik, óvatosan élnek ízeivel, fényeivel és illataival, lehetőleg elbújnak vagy elutaznak előle.

[…]

A májusi ünnep pogány és harsány. Minden lármázik, mondani akar valamit. A levegő már korán megtelik pezsgő, fanyar illatokkal, barbár fénnyel, egy ókori ünnep kegyetlen, vakító fényességével. Van májusi öngyilkos, ahogy van májusi gyöngyvirág, májusi rántott csirke. Az ember tehetetlenül menekül e támadás elől a civilizáció bástyái mögé. Májusban nem lehet könyvet írni. Olvasni is alig. Minden élet személyes, értelem ellen való támadásnak érzi e sugarakat és illatokat.

[…]

Május (népi mondóka)

Orbánnak a napja hogyha fényes,

A vincellér mint a páva kényes.

Mint az áldozócsütörtök

Olyan lesz őszi időtök.

Pünkösd-napi esésre

ne várj áldást vetésre.

Május hava hűvössége

A gazdának üdvössége.

[…]

Radnóti Miklós: Naptár/ Május (részlet)

Megbú a fázós kis meleg,

vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

[…]

Tóth Árpád: Gesztenyefa-pagoda (részlet)

Kék fák közé most jer velem,

Hol minden árny és rejtelem,

És minden mély törzs mély csoda,

Nézd! gesztenyefa-pagoda!

[…]

Ady Endre: Május

Tündéri május, lombot fakasztó,

Könnyű felöltőt szegre akasztó,

Légy üdvözölve:

Szívet fakasztó, emlék-marasztó...

Járok a korzón, szívembe' mámor:

Kacagva libben leányka-tábor.

De szép az élet...

Fél óra múlva — zuhog a zápor...

[…]

Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag (részlet)

Az orgona kezdte! Szinte csobbant,

mikor a kertben megcsapott:

fűszere gázként gyült a roppant

éj tavába, a völgybe, ahogy

nyomta a párás ég: nehéz

volt, mint sűrű zene, mint sürü méz,

de mint tündér meglepetés

lengett körűl, mint álmodott hang

vagy holdfényfátylas csillagok.

[…]

Jékely Zoltán: Orgona-szál (részlet)

Orgona-szál remeg a jobbkezemben.

Megszagolom – és szerelmes vagyok,

Szerelmes a legelső szerelembe,

Mely voltaképp soha el sem hagyott.

[…]

Csokonai Vitéz Mihály: A méhekhez (részlet)

Kis méhek! kerteken,

Mezőkön, berkeken

Mit futtok sok veszéllyel?

A friss forrásokra,

Az új virágokra

Repkedvén szerteszéjjel?

[…]

Szabó Lőrinc: Nefelejcs (részlet)

A virágokból először a kék

nefelejcs tetszett: azt a szép nevét

külön is megszerettem, hogy olyan

beszélgetős és hogy értelme van:

szinte rászól az emberre vele,

úgy kér (s nyilván fontos neki, ugye,

ha kéri?), hogy: ne felejts!

[…]

Reményik Sándor: A tücsök birodalma (részlet)

Már szól a tücsök,

Újra megjelent,

„Átvette csöndes birodalmát”

Oly nesztelenül, mint a május,

Virágzó almafák alatt.

[…]

Kaffka Margit: Májusi zápor (részlet) -- Itt enyhe és langyos volt minden – a perc, a szoba illata, a teagőz, – de az imént fájdalmasan mély lélegzetekkel sietett végig egy nyárfasoron, idejövet – füves, nedves tavaszszagokban, amik körülfelhőzték magányos fejét. És verssorokat idézgetett lihegőn és félhangon egy idegen könyvből – távoli, szegény mozlim nőcskék szerelmes szolgasorsából valókat – flagelláns kedvvel. Kívülről, a tavasz súlyos és teli pátoszából, a rügyek, a rétek, a felhős ég tragikus felajzottságából hozott be magával valamit; a szemöldökén ült, a hangjában rezgett s az ujjai hegyén, ahogy végigsimította az asszony kezét.

[…]



május 1.

--- MÁJUSFA ÁLLÍTÁS

A májusfa állítás hagyománya több évszázadra nyúlik vissza, és számos európai országban, így Magyarországon is elterjedt népszokás. Hazánkban az első májusfával kapcsolatos írásos emlékek egészen a 16. sz. elejére tehetők, azonban a legenda szerint a valódi eredet sokkal korábbi:

Az első században élt Fülöp és Jakab apostol. Térítő útjuk során Valburga (Walpurgis) nevű szűz leány segítette őket, akit a pogányok megrágalmaztak (lásd: Walpurgis-éj). Azonban Valburga megmutatta hite és ereje bizonyítékát, amikor elővette vándorbotját, letűzte a földbe és imádkozni kezdett, mire a száraz fa zöldellni kezdett a pogányok szeme láttára. Ezt a jelenetet őrzi mind a mai napig a májusfa állítása.

A májusi ünnepség, amely a termékenységet, az újjászületést és az életenergiát szimbolizálja, napjainkban is szerves része az évnek, és fontos összetevője a kulturális örökségünknek. A májusfa körül szerveződő népszokások számos érdekes elemet tartalmaznak, amelyek a mai világban is értékesnek tekinthetők.

A májusfa állítása sok helyen még április 30-án történik. Az “igazi” májusfát a legények állították a falun kívülről vágott kisfára, amelyet kedvesük házának udvarán állítottak fel a tetőgerendára vagy a kapufára erősítve. Az sem ritkaság, hogy ilyenkor a közösség egy feldíszített fát állít a falu vagy város központjában. A faágakra és törzsére általában virágok, szalagok és zászlók kerülnek, amelyek gazdagon díszítik a fát. A májusfa körüli ünnepségek (majális) során különféle játékokat és versenyeket szerveznek, amelyekben a helybeliek aktívan részt vesznek, és jókedvűen töltik el a napot.

A májusfa állítás jelentősége a mai világban nem csupán a hagyományőrzésben és a közösségépítésben rejlik. A májusfa ünnepségek során átélhetjük az összetartozás élményét, amely erősíti az egyének és csoportok közötti kapcsolatot. Ezenkívül a májusi ünnepségek lehetőséget adnak arra is, hogy kikapcsolódjunk a modern világ rohanó életmódjából, és újra felfedezzük a természet szépségét és erejét.

A májusfa állítás hagyománya a mai világban is aktuális és fontos, hiszen segít megőrizni és továbbörökíteni az ősi szokásokat, és lehetőséget nyújt a természet és az egymás iránti tisztelet ápolására.

--- A MUNKA ÜNNEPE – A MUNKAVÁLLALÓK SZOLIDARITÁSI NAPJA – MUNKÁS SZENT JÓZSEF

--- SZENT FÜLÖP ÉS SZENT JAKAB APOSTOLOK

--- SZENT VALBURGA (WALPURGIS) APÁCA - "WALPURGIS-ÉJ"

--- SZENT ZSIGMOND, BURGUND KIRÁLY

--- ZRÍNYI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1620

--- SZERB ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1901

--- AZ URÁNIA NÉPSZERŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELSŐ SZÁMÁNAK MEGJELENÉSE – 1900

--- GÖRGEY ARTÚR VEGYÉSZETI TANULMÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA A PRÁGAI KÁROLY EGYETEMEN – 1848

--- ID. BUCHHOLTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1643

--- PATSCH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1919

--- FRECSKAY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1841

--- LAMBRECHT KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1889


május első vasárnapja

--- ANYÁK NAPJA

--- A NEVETÉS VILÁGNAPJA


május - az anyák napjával kezdődő héten

--- A SZÜLETÉS HETE


május - az anyák napja utáni hétfő

--- AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK NAPJA


május - a húsvétot követő 40. nap

--- URUNK MENNYBEMENETELE – ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK


május 2.

--- SZENT ATANÁZ

--- A MAGYAR SPORT NAPJA

--- DIÓSZEGI VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1923

--- GOLDBERGER LEÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1878


május 3.

--- A SZENTKERESZT MEGTALÁLÁSA

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Szentkereszt föltalálása a keresztfa egyik ünnepe.

Legendába hajló históriája szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona buzgólkodására 320 szeptember 14-én ásták ki a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt előkerült, külön a titulus, vagyis az INRI–tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Krisztus melyiken adta ki lelkét. Ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz. Az egyiktől meggyógyult. Így jelentődött ki, hogy melyik Krisztus keresztfája. A császárnő a kereszt egy részét és a szögeket fiának küldte Konstantinápolyba, a másik rész ezüst tartóba foglalva Jeruzsálemben maradt. Ezt a püspök minden nagypénteken nyilvános imádásra tette ki.

[…]

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) --- A szentkereszt megtalálása

Amikor Ádám közeledni érezte halálát – így meséli az egyik változat – elküldte fiát, Sétet a paradicsomba, hogy számára a könyörület olaját megszerezze. Sét el is jutott az Édenkertbe, de Mihály arkangyal közölte vele, hogy Ádám bűnére majd csak a Megváltó hoz feloldozást. Az ígéret zálogául három magot adott Sétnek az Élet fájáról. Amikor Ádám meghalt, fia a magokat a nyelve alá helyezte, s úgy temette el. A három magból három örökzöld fa sarjadt: cédrus, ciprus és fenyő (illetve pálma vagy olajfa). E fák időről időre felbukkantak a zsidók történetében, végül Krisztus keresztjének alkotórészeként fejezték be üdvtörténeti szolgálatukat. (A cédrus Jézus királyságát jelképezi, a ciprus föltámadását, a fenyő halhatatlanságát. A változatokban szereplő pálma vértanúságának, az olajfa a békének a jelképe, melyet ő hirdetett meg az emberek között.) A körülményes történet mellékszálai elterelik a mondandóról a figyelmet. E mondandó jegyében a kereszt szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt a világ tengelyében áll, és helyét sohasem hagyja el. Az Élet és a Halál, valamint a Tudás egymásba csavarodott törzsű fái a Paradicsom közepében, a föld köldökén állnak, amióta Isten odaültette őket. Itt, a fa tövén van Ádám sírja, itt, az Édenkert helyén épül majd föl Jeruzsálem, itt áll majd a kereszt, amelyről Krisztus vére a koponyára hull, hogy megkeresztelje az emberiség ősatyját, és megváltsa ezáltal faját az első bűn terhéről. (A középkori misztikával telített mondandó a geocentrikus világkép szellemében fogalmazódott meg. Ebben minden a föld középpontjából égbe nyúló tengely körül forog.

[…]

Jankovics Marcell: A fa mitológiája (részlet) --- „Ág szülte bimbaját”

A nagy istennők teljes törzsű nemzetségfáján Szűz Mária az utolsó hajtás. Ne arra az asszonyra értsük e hasonlatot, akiről oly szűkszavúan szólnak az evangéliumok, hanem a nép jámborság odaadó imádattal övezett Égi Királynőjére, a szeplőtelen Szűzanyára, akinek évszázadok során kialakult tisztelete a pogány istennők kultuszában gyökeredzik.

[…]

Ézsaiás próféta jövendölése és a virgo, virga szavak megelelése nyomán alakult ki a középkorban az ún. „Jessze fája” kép, mely Jézus krisztus nemzetségfáját ábrázolja az evangélumokban foglaltak szerint. Az írás a Megváltót mind József, mind Máriá ágán Jessze fiától, Dávidtól származtatja (Mt 1, 1 skk; Lk 1, 27), akinek a törzséből a prófécia szerint a messiásnak születnie kell.

[…]

[Ég szülte Földet…] nép imádság

Ég szülte Földet

Föld szülte fát,

Fa szülte ágát,

Ága szülte bimbaját,

Bimbaja szülte virágját,

Virágja szülte Szent Annát,

Szent Anna szülte Máriát,

Mária szülte Krisztus urunkat, a világ meváltóját.


--- A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJA

--- NOPCSA FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1877


május - áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnap

--- VÁRÓVASÁRNAP


május 4.

--- SZENT FLÓRIÁN – A MAGYAR TŰZOLTÓK NAPJA

--- UTALÓ: SZENT MÓNIKA

--- FALKA SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1766

--- STARK LIPÓT SZÜLETÉSNAPJA – 1866

--- ZECHMEISTER LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1889


május 5.

--- SZENT GOTTHÁRD

--- EURÓPA NAP

--- A MOZGÁSSÉRÜLTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT

--- RADNÓTI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1909

--- LÁZÁR ERVIN SZÜLETÉSNAPJA – 1936

--- BALASSA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1814

--- MELCZER TIBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1879

--- KLEIN GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1844


május 6.

--- OLAJBAN FŐTT SZENT JÁNOS

--- A JÁSZOK NAPJA

--- SZKALNITZKY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1836

--- SZABLIK ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1746


május 7.

--- BOLDOG GIZELLA

--- UTALÓ: SZENT SZANISZLÓ

--- BERZSENYI DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1776

--- VAJDA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1827

--- A FÖLDTANI INTÉZET ÉS MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK MEGNYITÁSA BUDAPESTEN – 1900

--- AZ ÚJJÁÉPÍTETT FERIHEGYI REPÜLŐTÉR FELAVATÁSA BUDAPESTEN – 1950

--- PACKH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1796


május eleje

--- AZ ASZTMA VILÁGNAPJA


május 8.

--- SZENT MIHÁLY FŐANGYAL MEGJELENÉSE

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Mihály megjelenése. Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon. Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.

A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye. Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belöle. Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.


--- A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT ÉS VÖRÖS FÉLHOLD NAPJA

--- MÉSZÁROS KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1894


május eleje

--- BALLAGÁS


május - a húsvét utáni 50. nap

--- PÜNKÖSD – A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE


Biblia – ApCsel 2,1 – 13 – Pünkösd ünnepe --- Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lon nagy hirtelenséggel az égbol mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek elottük kettos tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélo férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak. Minekutána pedig ez a zúgás lon, egybegyule a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá oket szólni. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak? Mimódon halljuk hát oket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk? Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában, Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok, Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie? Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.

[…]

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) --- „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje”

Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.

A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.

[…]

Bornemisza Péter: A vigasztaló (részlet) --- Valamint ígérte Christus Urunk magát és az ő Szentlelkét, szinte azképpen be is teljesítette, mert mihent pinkesd napján kiönté az apostolokra a Szentlelket, általa annyira megbátorodnak, hogy az mely Péter az leányok előtt elein megtagadta vala, előszer is ő felállván az piacon, egész ország előtt prédikálná, hogy a Názáretbeli Jézus volna az Idvözítő Christus, kiről nagy bölcsen előhozza Dávidnak és az több prófétáknak is bizonyságit.

[…]

Csúzy Zsigmond: Galamb képében (részlet) --- Miért ábrázoljuk galamb képében? noha a Szentléleknek teste nincsen, mint az Atyának is, kit vén öreg ember képében szoktunk leírnia.

1. Mert így jelent vala meg Dánielnek. Úgyhogy a Szentlélek Istent is galamb formában ábrázzuk, mert úgy látszatott vala édes Üdvözéttőnkre leszállani, mint egy galamb, és rajta maradni. 2. Mert malasztjával, hasonlókká tészen bennünket a szeléd galambokhoz. Ám mintegy epe nélkül lévén, a tekélletes jó keresztény senkit meg nem bánt, senkinek nem irélli jovát, jó szerencséjét, elémenetelét, és senkit nem gyűlöl. 3. Mert valamint a kősziklák lyukaiban mondatik fészkelleni, úgy nékünk a Krisztus Jézusnak, mint titkos értelmű kőszálnak mélységes sebeiben, ájtatos elmélkedésinkkel, legtöbbet kell mulatoznunk. 4. A galamb magában keserves búgásával mintegy siránkozó, úgy nékünk keseregnünk és sűrű könnyhullatásokkal (mint Dávid) siratnunk kell bűneinket és elvesztett régi boldog állapotunkat. 5. És amint ő örömest közel forog a vizek körül, úgy a Szentlélektől megszállott keresztény az isteni tudományoknak eleven forrásit szomjúhozván, az áhítatosság vizei körül foglalatoskodik gyakortább, és könyveinek forrásival mosogatja magában lelkének szennyét, mocskos fekélyit.

[…]

Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok (részlet) --- Minket természetesen a pünkösd ünnepe (hazai viszonylatban az egy–két–három napos ünnep, vasárnapon, hétfőn és kedden) foglalkoztat. Sajnos, a pünkösd nagyon háttérbe szorult a karácsony és a húsvét mellett és mögött. Pedig nélküle (Cselekedetek 2. fejezete) nincs semmiféle ünnep, sem keresztyén élet. Mindenek kulcsa Szentléleknél, az Atyának- (János 14,16. 26) és a Fiúnak (János 15, 26) a Lelkénél van, aki az első tanítványokra pünkösd napján töltetett ki, mint aki öröktől fogva volt és munkálkodott, s aki a kitöltetés óta is naponta eltölti–betölti szívünket. Szentlélek nem egyéb, mint maga a testben eltávozott Krisztus miközöttünk és mibennünk a ő állandó jelenlétével. Nem vagyunk hátrányosabb helyzetben, mint az apostolok (János 14,18), mivel Szentlelke mint é1ő személy által láthatatlanul éppoly bizonyosan a mienk a mennyei Atya és az egyszülött megváltó Krisztus, amilyen bizonyosan őt látták és hallották testileg az első tanítványok (Máté 28, 20). Krisztus jelenléte a mindenkori mában annyi, mint a személyesen beszélő, tanító és vezető–vigasztaló Szentlélek mibennünk. Szentlélek tesz bizonyossá nemcsak a karácsony csodájáról, hanem a feltámadás és a mennybemenetel misztériumáról és a hitnek minden dolgáról.

Szentlélek valóban az élő kulcs, aki hitünknek valamennyi titkába és csodájába, az élet és a halál mélységeibe és magasságaiba elvezet. Ezért hangzik szünet nélkül a könyörgés: „Jövel Szentlélek Úr Isten, töltsd bé szíveinket éppen”, vagy amint a régiekkel együtt imádkozzuk: „Veni creator Spiritus” = „Jöjj teremtő Szentlélek”.


május 9.

--- A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSÉNEK NAPJA EURÓPÁBAN – A GYŐZELEM NAPJA

--- EURÓPA NAP – AZ EURÓPAI UNIÓ ÜNNEPE

--- BATSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1763

--- OTTLIK GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1912

--- MIHÁLTZ ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1897


május 10.

--- SZENT JÓB

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Jób. A sokat tűrő, szenvedő ószövetségi férfiút az Egyház szentjei között tiszteli. Keresztnévként nyilván szakrális-mágikus megfontolásból régebben hazánkban is föl-fölbukkan.

A siklósi várkápolna korareneszánsz falfestményét Garay Jób, nagyhírű családjának utolsó férfisarja ajánlotta föl keresztségben nyert védőszentjének tiszteletére. Ő maga sziklára szórt kevés szalmán fekszik. Jobb kezében írásos szalagot tart: DOMINUS DEDIT DOMINUS ABSTULIT, SICUT DOMINO PLACUIT; NOMEN DOMINI SIT BENEDICTUM, vagyis: az Úr adta, az Úr elvette, áldassék az Úr neve. A Jóbhoz közeledő előkelő nőalak, majd szerzetes prior, végül egy főúr arca nyilván portré is volt egyúttal.

A középkor végén, Amerika fölfedezésével vészes mértékben elharapódzó szifilisz, magyar nevén franc, francvar áldozatai az ő oltalmában bizakodtak és külön misét (missa de beato Job contra morbum gallicum) szolgáltattak a segítségéért.

A nyavalya hazánkba is hamarosan elérkezett. Brassó városa már 1500-ban külön kórházat alapít a benne szenvedők számára.

Nagy Szalathiel és felesége kolozsvári sütőházukat és egy darab földjüket a helybeli Szentlélek és Szent Jób-ispotály leprás és szifiliszben szenvedő betegei javára adományozták (1559). A betegség terjedésére és a velejáró emberi fejvesztettségére jellemző, hogy ez a kórház 1531-ben még egyedül a Szentlelket vallotta patrónusának.

Jób kultuszának a barokk jámborságban, illetőleg a szakrális néphagyományban tudomásunk szerint már nincs nyoma.


--- A MENTŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON

--- PÁPAI-PÁRIZ FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1649

--- KAUSER JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1848

--- ZAY SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1753

--- WESZELSZKY GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1872


május 11.

--- SZENT IZIDOR

--- BOLDOG SALKAHÁZI SÁRA

--- NYILASI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1922

--- KÁRMÁN TÓDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1881

--- LAMPICH ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1898


május 12-14.

--- FAGYOSSZENTEK: PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Göcsejben fagyosnapok néven tartja számon Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12, 13, 14) alakját és napjait a közép-európai, tehát a hazai néphagyomány is. Pongrác egyébként ókeresztény vértanú (†304), Szervác püspök (†384), Bonifác (†303) szintén mártír volt.

Évszázados paraszti tapasztalat szerinte ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető. Egyedül Szervác a kivétel, de – mint mindjárt látni fogjuk – tiszteletének más indítékai is vannak.


[…]

Katona Lajos: Folklór-kalendárium (részlet) --- Anélkül tehát, hogy okunk lenne rájuk büszkéknek lennünk, a „fagyosszentek”-et akár megtehetjük magyaroknak vagy legalább földieinknek is. Népünk ugyan, amely méltán fél tőlük s nemigen áldja őket, aligha fog hajlandóságot érezni magában arra, hogy adoptálja e kellemetlen vendégeket, akiknek garázdálkodásáért ugyanazzal a joggal, amivel a nyugati népek a magyar Alföldet vádolják, mi meg a tőlünk délkeletre terülő balkán félszigeti vidékeket vonhatnók felelősségre. Nem is hiába hangzik a magyar ember fülében a három legfőbb fagyos-szentnek a neve, a Pongrác, Szervác és Bonifác név, olyan „rácosan”.

Pedig e három jámbor szentje az Istennek igazán nem tehet róla semmit, ha kalendáriuma évfordulójuk épp e rosszhírű napokra esik. Ők igazán semmivel sem szolgáltak rá sem életükben, sem halálukban, hogy ily szomorú dicsőségre tegyenek szert a hagyományos meteorológia révén. Csakhogy ez nem sokat törődve az ő ártatlanságukkal, bizony megtette őket annak a jelenségnek az okaivá, amely rendesen az ő emléknapjaikhoz fűződik. Erre vall a magyar nevükön a „fagyosszentek” címén kívül az is, amelyet Dél-Németországban viselnek, ahol „Eismänner” (jégemberek) néven ismeretesek, holott Észak-Németországban „Die drei gestrengen Herrn” (a három rideg nagyúr) a még ünnepélyesebb titulusuk.

[…]

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) --- Fagyosszentek

A hagyomány szerint Pancratius és Bonifatius ókeresztény vértanú volt (†304, illetve 303), Servatius (†384) Rajna-vidéki püspök. (A Rajna melléke híres borvidék!) Beszélő nevük jelentése nem ad támpontot, szűkszavú legendájuk sem igazít el. Ünnepnapjuk dátuma és az a tény, hogy kitalált személyek (az egyház is törölte őket a naptárból), viszont segítségünkre van. A „kísérteties” Lemuria ünnepet a rómaiak május 9., 11. és 13-án tartották. Az ünnepségsorozat, mely a közbeeső napokat is beárnyékolta, a holtak ártó szellemeinek kiengesztelését szolgálta. Mivel a Lemuriát amúgy is a termésért való aggodalom tette komorrá, nem lehetetlen, hogy a három jelképes szent alakjában a hagyomány szívóssága folytán a lemurok kísértettek.


május 12.

--- AZ ÁPOLÓNŐK NEMZETKÖZI NAPJA

--- JERNEY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1800

--- SAJNOVICS JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1733


május 13.

--- AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJA A BÁNYAIPARBAN

--- JENDRASSIK GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1898

--- KEMÉNY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1926

--- RÓNAY JÁNOS JÁCINT SZÜLETÉSNAPJA – 1814

--- NÁDLER HERBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1883


május 14.

--- SZENT KORONA ÓKERESZTÉNY VÉRTANÚ

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Korona ókeresztény vértanú. A tébai sivatagban szenvedett mártírhalált férjével, Viktorral együtt, aki katona volt. Passau közelében lévő temploma jeles búcsújáró hely. Főleg Bajorországban és Ausztriában tisztelik. Nevezetes a bécsi Am Hof-templom Korona-kultusza.

A régi ércpénzekre az uralkodói koronát is ráverték. Így jutott a névazonosság révén a szent ahhoz a már babonás megtiszteltetéshez, hogy szűkölködők, szerencsejátékosok, lottózók és kincsásók hozzá könyörögnek segítségért.

A kultusz nem tudott hazánkban gyökeret verni, de tiszteletének halvány nyomaival találkozunk. Egy Bagó Mártonnál megjelent német nyelvű ponyvairat imádságában (1863) szűkölködők, gondok között vergődők fordulnak Koronához. Bartalits Imre egyik kiadványjegyzékében magyarul is fölbukkan, kezünkben azonban nem fordult meg: Szent Corona asszony könyve. Kilenc napi ájtatosság a Szent Coronához.


--- SZENT PACHOMIUS

--- REPÜLŐGÉPES FELSZÁLLÁSOKKAL ÚJRA MEGINDULT A MAGYARORSZÁGI MAGASLÉGKÖRI KUTATÁS – 1925

--- ZSIGMONDY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1821


május 15.

--- SZENT ZSÓFIA ÉS HÁROM LEÁNYA

--- A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJA

--- NEMZETKÖZI KLÍMA AKCIÓNAP

--- A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJA

--- AZ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYSZERETET NAPJA MAGYARORSZÁGON

--- CZIMEG JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1823

--- HELL JÓZSEF KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1713

--- HELL MIKSA SZÜLETÉSNAPJA – 1720

--- GÁLÓCSY ÁRPÁD SZÜLETÉSNAPJA – 1864


május - Sziván hónap 6. és 7. napja (május közepe – június)

--- SÁVUOT

Sziván hónap 6. és 7. Napja (május közepe —június)

“A szombat utáni naptól, amelyen bemutattátok az áldozati kévéket, számoljatok hét teljes hetet. Számoljatok ötven napot a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassátok be az Úrnak az új kenyér áldozatát.” (Lev23, 15–16.)

Peszách második estéjétől kezdve 49 napot számolnak (omerszámlálás) Sávuot ünnepéig.

A zsidók a Kivonulást követő hetedik hétben Mózes vezetésével letáboroztak a Sinai-hegy lábánál, ahol Isten megnyilatkozott Izrael előtt a Tízparancsolat átadásával. A Tízparancsolat az alapja a Tóra további 613 parancsolatának (micva). Így Sávout a Tízparancsolat és a Tóra átvételének ünnepe.

Izraelben ennek az ünnepnek mezőgazdasági jelentősége is van: az utolsó gabonaaratás ünnepe, valamint a gyümölcsszedés kezdetét jelzi.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség


május 16.

--- NEPOMUKI SZENT JÁNOS

--- A LELKI ELSŐSEGÉLY-SZOLGÁLATOK VILÁGNAPJA

--- CSÁTHY GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1772


május 17.

--- A TÁVKÖZLÉS VILÁGNAPJA

--- DSIDA JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1907

--- BÁRÁNY DEZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1871

--- OESTERREICHER MANES JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA – 1759

--- GELEJI SÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1898


május - pünkösd ünnepét követő vasárnap

--- SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP – „KICSIPÜNKÖSD”

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- [Szentháromság] állítólagos székelyföldi nevén kicsipünkösd, a pünkösd ünnepét követő első vasárnap.

A pápák sokáig vonakodtak, hogy külön ünneppel is megszenteljék, hiszen a hittitok magasztalása minden nap, minden istentiszteleten, minden imádságban előfordul. Hazánkban már Kálmán király elrendelte éppen a mai időpontban a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-ben válik egyetemesen kötelezővé.

A Szentháromság kultusza a Tridentinum nyomán bontakozó barokk vallásosságban új hangsúlyozáshoz jut. Ez az egyházművészetben és az egykorú városképen is visszatükröződik: a Szentháromság misztériuma, az istenség misztikus szintézise, teljessége megfelelt a barokk hierarchikus szellemének, summázó készségének.

Szentháromság tiszteletére szentelt templomaink már a középkorban föltűnnek, de a XVIII. században, a pestisjárványok szorongásai között a patrocinium egyenesen korjellemzővé válik.

[…]

Biblia – Mt 3,13–17 – Szentháromság vasárnap

“Akkor Jézus eljött Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy az megkeresztelje őt. De János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelkedjem általad, és te jössz hozzám?” Jézus azonban ezt válaszolta neki: „Hagyd ezt most, mert így illik teljesítenünk minden igazságosságot.” Akkor engedett neki. Miután Jézus megkeresztelkedett, mindjárt feljött a vízből, és íme, az ég megnyílt neki, és látta az Isten Lelkét, mint galambot leereszkedni és rászállni. És íme egy hang hangzott az égből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.””


május 18.

--- SZENT VENÁNC, FIATAL RÓMAI VÉRTANÚ

--- AJA, JOGI ÜGYEK, ELHÚZÓDÓ POLGÁRI PÖRÖK HAJDANI VÉDŐSZENTJE

--- MÚZEUMI VILÁGNAP

--- AZ INTERNET VILÁGNAPJA

--- A BUDAI SAS-HEGY SZINTVONALAS TÉRKÉPVÁZLATÁNAK ELKÉSZÍTÉSE – 1843

--- ID. BÓKAY (BOCK) JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1822

--- SCHMIDL ADOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1802

--- VÁLLAS ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1809


május harmadik vasárnapja

--- A MADARAK ÉS FÁK NAPJA

Kakasy Éva: A madarak és fák napja --- 1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

[…]

Jankovics Marcell: A fa mitológiája - (részlet) --- Egy jeles fáskert

A fa eleink gondolkodásában a szó legszorosabb értelmében központi helyet foglalt el. Ennek bizonyságául íme néhány régebbi és újabb szöveges példa a világ több tájáról.

A Biblia elejéről: „És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. / És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.” (Ter 2, 8–9)

A végéről: „És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, amely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyi székéből jővén ki / Az ő utczájának közepén. És a folyóvizen innen és túl életnek fája vala.” (Jel 22, 1–2)


május 19.

--- SZENT IVÓ, BRETAGNE SZÜLÖTTE

--- A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA

--- SCHODITS LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1872


május 20.

--- ORBÁN OTTÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1936

--- FRANCÉ REZSŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1874

--- SCHWEITZER PÁL SZÜLETÉSNAPJA – 1893


május 21.

--- A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA

--- A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJA

--- RAKUSZ GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1896

--- WINKLER LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1863

--- PADÁNYI-GULYÁS JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1900

--- BREUER MARCELL SZÜLETÉSNAPJA – 1902

--- FALLER KÁROLY SZÜLETÉSNAPJA – 1857


május 22.

--- IKREK HAVA

--- A BIOLÓGIAI SOKSZÍNŰSÉG NEMZETKÖZI NAPJA

--- OLÁH GYÖRGY – 1927; KÉMIAI NOBEL-DÍJ: 1994


május - pünkösd utáni tizedik nap

--- ÚRNAPJA – AZ OLTÁRISZENTSÉG ÜNNEPE


május 23.

--- BOLDOG APOR VILMOS

--- RIPPL-RÓNAI JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJA –1861

--- STINGL VINCE FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1796


május 24.

--- AZ EURÓPAI NEMZETI PARKOK NAPJA

--- A BUDAPESTI SZENT RÓKUS KÓRHÁZ MEGNYITÁSA – 1798

--- GERŐ LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1909


május 25.

--- SZENT ORBÁN

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Orbán, népiesen Urbán (†230), családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak. Így Tolna egyesült asztalos és kádárcéhének zászlaján (1822) Orbán látható.

[…]

Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve hova került? Amikor megtudta, hol van, azt mondotta, hogy miért nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.


--- AFRIKA NAP


május 25-vel kezdődően

--- SZOLIDARITÁS HETE A SAJÁT KORMÁNYZÁSSAL NEM RENDELKEZŐ TERÜLETEN ÉLŐKKEL


május 25.

--- FREUND MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA – 1889

--- SZ. KOROKNAY ÉVA SZÜLETÉSNAPJA – 1925

--- DIENES VALÉRIA SZÜLETÉSNAPJA – 1879


május 26.

--- VENDL MÁRIA SZÜLETÉSNAPJA – 1890


május 27.

--- BOLDOG TEMESVÁRI PELBÁRT

--- MARTON DÉNES SZÜLETÉSNAPJA – 1873


május utolsó vasárnapja

--- NEMZETKÖZI GYERMEKNAP

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

[…]

József Attila: Altató (részlet)

Alszik a széken a kabát,

szunnyadozik a szakadás,

máma már nem hasad tovább –

aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a lapda, meg a sip,

az erdő, a kirándulás,

a jó cukor is aluszik –

aludj el szépen, kis Balázs.

[…]

Kosztolányi Dezső: [Mostan színes tintákról álmodom]

Mostan színes tintákról álmodom.

Legszebb a sárga. Sok-sok levelet

e tintával írnék egy kisleánynak,

egy kisleánynak, akit szeretek.

Krikszkrakszokat, japán betűket írnék

s egy kacskaringós, kedves madarat.

[…]

Pázmány Péter: Szüleinkért (részlet)

Mennynek és földnek Ura, ki azt parancsolád, hogy ha e világon nyomósok akarunk lenni, tiszteljük atyánkat és anyánkat, kiktűl életünket vettük: kérlek, oltalmazd meg az én szerelmes szüleimet, minden testi-lelki nyavalyáktúl. Fogadásod tartja, én Istenem, hogy meggyalázod, aki atyját, anyját nem tiszteli: aki pedig böcsüli, meghallgatod minden könyörgésében és hosszú életűvé tészed e földön maradékát. Adj azért nékem csendes és szelíd elmét, hogy szüleimet és gondviselőimet tiszteljem, engedelmesen szavokat fogadjam, meg ne háborítsam: vénségeket és fogyatkozott erejeket meg ne utáljam, mint amaz istentelen Kám; hanem reám való gondviselésekért és fáradságokért holtig úgy szolgáljak nékik, mint uraimnak, tudván, hogy elégségesen meg nem hálálhatom az ő sok fáradságokat és velem való bajlódásokat.


--- A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKÜNNEPE

A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKNAPJÁT minden év utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A szocialista Magyarországon e napot nem ünnepelték. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

[…]

Petőfi Sándor: Rongyos vitézek (részlet)

Még akkor is szent lesz a könyv, hol

Meghalt eszméim nyugszanak,

Mert hősök temetője az, kik

A szabadságért haltanak.

[…]

Tinódi Lantos Sebestyén: Krónika [XX.] Varkucs Tamás idejébe lött csaták Egörből, 1–324 (részlet)

Varkucs Tamás azt Egörbe meghallá,

Harmadfélszáz lovagját elválasztá,

Jó Tamasitt Györgyöt előttök hagyá,

Hatvanhét lovagot elől elbocsáta.

Az vitézek mikor közel jutának,

Egy szoroson terekre találának,

Sok kopját törének, igen vívának,

Ott közzűlök fő legingyönk hullának.

Lőn halála vitéz Tamasit Györgynek

Szólláti Pálnak, jó Balog Fülöpnek,

Azon lőn bánatjok az vitézöknek,

Ott ők fejét vevék négy fő tereknek.

Ám negyedfélszáz rabot szabadítának,

Mind Solymosig űzék, vélök vívának,

Az terekek Gyengyesben szaladának,

Nagy seb miatt ott sokan meghalának.

[…]

Illyés Gyula: Hősökről beszélek (részlet)

Hősökről beszélhetek végre.

Törvénnyel, joggal szembeszállva,

vagy előle bölcsen kitérve

kelnek naponta új csatára.

Ezer veszély közt tíz körömmel

kaparnak rettegve hazát.

Hordtam fegyverük én is –, büszkén

kezdem ma dalba fogni hát

e viadal diadalát.

[…]

Petőfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat! (részlet)

S mit tudják ők, mi az a dicsőség?

S ha tudnák is, mi hasznuk van benne?

Nincsen lap a történet könyvében,

Ahol nevök följegyezve lenne.

Ki is győzné mind fölírni, akik

Tömegestül el-elvérezének? –

Tiszteljétek a közkatonákat,

Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.

Ha megtérnek csonkán a csatákból,

Koldusbotot ád a haza nékik,

S ha elesnek, a felejtés árja

Foly sírjukon s neveiken végig.

És ők mégis nekimennek bátran

Az ellenség kardjának, tüzének! –

Tiszteljétek a közkatonákat,

Nagyobbak ők, mint a hadvezérek.


május utolsó keddje

--- NEMZETKÖZI TEJNAP


május utolsó szerdája

--- A KIHÍVÁS NAPJA


május 28.

--- VIGH ALBERT SZÜLETÉSNAPJA – 1864


május 29.

--- HARSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1920; KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJ: 1994

--- CHOLNOKY LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1899

--- ARÁNYI LAJOS SZÜLETÉSNAPJA – 1812


május 30.

--- A SZENT JOBB MEGTALÁLÁSÁNAK NAPJA

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) --- „Ó, dicsőséges szent jobb kéz,…”

Első királyunk kézereklyéjének, a Szent Jobbnak külön ünnepnapot szentelt a magyar katolikus egyház, melyet hajdanán országszerte megültek. A Szent Jobb megtalálásának emléknapját, május 30-át már a XIII. sz. eleji hazai naptárak említik. „Csodás” megtalálásának története is tartalmaz naptári érdekességet.

Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibonttatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét „mentette át” a kincstartó, Merkúr, fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de hogy a felelősségre vonást elkerülje, legendát kerített a tolvajlás köré. Eszerint a szent ereklyét egy angyal bízta volna rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, minek jutott a birtokába. László jó politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette. A helyszínen új kőmonostort építtetett, ez a Szent Jobb monostor, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott. (Szentjobb – román Sîniob lett az ereklye középkori őrző helye.)

A Szent Jobb ellopásának és megtalálásának történetét sajátos színbe vonja, hogy a tolvaj szarka papot – mit ad Isten – épp Merkúrnak hívták, s éppen az Ikrek havában (a Merkúr bolygó „otthonában”) akadtak a birtokában lévő ellopott ereklyére, mely ráadásul éppen az a testrész, melyet a csillaghit a Merkúr védnöksége alá helyezett! Nem kétlem, hogy az esemény nagyjából így zajlott le, de a háromszoros egybeesés sem lehet véletlen. Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították.

Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapult. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right nemcsak „jobbot”, hanem „igazat” és „jogot” is jelent, a régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.

[…]

Bódogságos Szent István királnak legendája (részlet) (Érdy-kódex, 1526) --- De mikoron a szent királnak jogját es ujjában való királyi gyérüjét akkoron semmiképpen meg nem lelték volna sem az koporsóban, sem kiül, kit Úristen az ő szerelmes szolgájának továbbá való dicséretire elenyésztött vala: annak utána csodaképpen szent angyala miatt kijelenté elészer egy Mercurius nevő jámbor fráternek, ki secularis pap voltában fejérvári szentegyházban custosságot viselt vala, es őáltala mind egész magyarországbeli hivőknek nyilván adá lenni; es anyaszentegyház azon napot szent inneppel illi es tisztöli nagy sok csodatételnek okáért.


--- FABINYI RUDOLF SZÜLETÉSNAPJA – 1849

--- IFJ. ENTZ GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1875


május 31.

--- SZENT PETRONELLA

--- A KATOLIKUS TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS VILÁGNAPJA

--- DOHÁNYMENTES VILÁGNAP

--- BÁRÁNY NÁNDOR SZÜLETÉSNAPJA – 1899

--- CHERNEL ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1865

--- GOTHARD JENŐ SZÜLETÉSNAPJA – 1857




Szabó Lőrinc: Májusi éjszaka (részlet)

Késő volt, mentem haza, lelkem

az elmult nappal küszködött,

mentem, mogorván, kimerülve,

a kertek és villák között,

nem is én mentem, csak a lábam

vitt a fekete fák alatt,

két lábam, két hű állatom, mely

magától tudja az utat.

S egyszerre a májusi éjben

valami hullám megcsapott:

illatok szálltak láthatatlan,

sűrű és nehéz illatok,

a lélegző, édes sötétben

szinte párolgott a világ

és tengerként áradt felém az

orgona, jázmin és akác.

[…]

Tóth Árpád: Örök tavaszban járnék (részlet)

Örök tavaszban járnék, melyben a rügyek barna

Puháján új levél görbül már szeliden,

Mint enyhe nap verőjén, ha kismacska pihen,

S bársony talpából lágyan ferdül ki gyenge karma...

Tavaszban, amikor a hősugár se karmol,

Csak mintha illatos közelü szűzkisasszony

Csiklándná pajkosan lágy fűszállal az arcom:

A zsenge napsugár, mely barnára se kormol...



Eredet és részletes/bővebb információ a következő linken:

USA Holidays:

5 views0 comments

Comments


bottom of page