MÁJUS – PÜNKÖSD HAVA – TAVASZUTÓ – ÍGÉRET HAVA
NEMZETI ÜNNEPEK * EGYHÁZI ÜNNEPEK * JELES NAPOK * KIEMELT MAGYAR NAPOK * VILÁGNAPOK, NEMZETKÖZI NAPOK * ESEMÉNYEK * MOZGÓ ÜNNEPEK
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja. Ez a planétaistenfi az asztrológia májusi Ikrek jegyében van „otthon”. (Általánosságban elmondható, hogy a 7 pleiászt, a Pleiades 7 csillagát a görögök – de mások is – kapcsolatba hozták a 7 planétával. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a csillagzat szabad szemmel látható csillagainak a száma megegyezett a szabad szemmel látható planétákéval, hanem a helye is: a Nap, a Hold és a bolygók rendszeresen áthaladnak rajta.) A csillagkép olümposzi védnöke ugyanakkor Apollón volt. Ők hárman egy vidám regében együtt is szerepelnek. Ez az isteni tolvaj Hermész első csínytevéséről szól, aki még azon a napon, hogy megszületett, ellopta bácsikájának, Apollónnak 50 (!) marháját – a hónap első kétharmadában még a Bika havában járunk –, aztán, mint aki jól végezte dolgát, visszabújt a pólyába, Maia ölébe. A görög maia „anyácskát”, „dajkát”, „bábát”, a dór nyelvjárásban „nagyanyát” jelentett, s abból kiindulva, hogy az istennő a 12 olümposzi egyikének volt az anyja, fel kell tételeznünk, hogy neve magának a Nagy Istennőnek egyik megszólítása volt. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május valóban a növekedés hónapja. Bizonyos értelemben Ovidius fején találta a szöget, hisz maior, maius a latin magnus, „nagy” melléknév közép- és felsőfoka, és a növekedést fejezi ki.
[…]
A hónap régmúltjába pillantva, a május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt (Hermész marhalopása szimbolikus utalás lehet erre is). Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. (Hasonló tilalmakkal találkozunk az egykorú zsidó vallási előírásokban is.) A legjellegzetesebb római ünnep a 9-én, 11-én és 13-án tartott Lemuria: a „holt lelkek” (lemures) engesztelőnapjai. Illő folytatása volt az Argei ünnep. Ennek bevezetőjeként március Idusát követően, Róma területén felállított alkalmi szentélyekben szalmából és kákából font bábokat helyeztek el (görög: argeiész = „fehér”, argeó = „ünnepel” „szántóföldről van”, „parlagon hever”, argiasz = „pihenés”, „szünet”). Május 15-e után ezeket a Vesta-szüzek főpapi segédlettel ünnepélyesen a Tiberiszbe vetették jelképes emberáldozatul. Május 23-án Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával. Május végén, többnyire 29-én kezdődött a „földszentelés” ünnepségsorozata: az Ambarvalia, a Robigaliára emlékeztető mezőjáró körmenettel, állatáldozattal és vészelhárító varázslatokkal.
[…]
Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek (részlet) -- A futó évek margójára
A „május” hónapnév eredete igen zavaros. Eredetileg volt egy görög Maia istennő (a szó maga görögül „anyókát” vagy „dajkát” jelent), akinek Zeusszal volt viszonya, s ebből született Hermész isten. Aztán volt külön a rómaiaknak is egy Maja nevű istennőjük, Vulcanus isten neje, a tavaszi termékenység istennője. Végül volt egy „deus Majus” istennév, ez a „magnus” (nagy) szó fokozásából eredt, és „hatalmas, nagy istent” jelentett, vagyis Juppiternek volt a mellékneve. A Julianus naptárreform idején, ahogy a márciust Marsnak, az áprilist Venusnak, ugyanúgy a májust Juppiternek szentelték, s elnevezték „mensis Majus”-nak. A hozzáfűződő rituálék azonban a két termékenységi istennő kultuszához kapcsolódtak. Így például a római Maja istennőnek május elsején egy vemhes emsét áldoztak ünnepélyes körmenet után, s ezt az emsét elnevezték „majalis”-nak. A középkorban az emseáldozat elmaradt, de maga az ünnepség mint „majális” fennmaradt. Maja istennő neve különben egy más formában is megmaradt. A rómaiak ugyanis „Majestá”-nak (a görög „megista” = legnagyobb) is nevezték, s az eredetileg csupán ennek az istennőnek kijáró „majesta” címet később más istenségekre, sőt földi uralkodókra vagy pedig általában „fenséges” fogalmakra is kiterjesztették. Ez újra egyik példája a címek devalvációjának.
[…]
Márai Sándor Négy évszak (részlet) -- Májusnak dallama van, melyet a nemzetközi dalszerzők hasztalan igyekeznek lekottázni. Már mindent megkíséreltek e célból: de mindig csak dallamos zenebona lett belőle, célzásokkal a gyöngyvirágra és a mérsékelten viszonzott szerelemre. Az igazi májusi dallam mélyebb, s egyáltalán nem érzelgős. Van benne valami a földrengésből. De van benne valami a halál neszéből is. Félelmes hónap. Okos öregek nem szeretik, óvatosan élnek ízeivel, fényeivel és illataival, lehetőleg elbújnak vagy elutaznak előle.
[…]
A májusi ünnep pogány és harsány. Minden lármázik, mondani akar valamit. A levegő már korán megtelik pezsgő, fanyar illatokkal, barbár fénnyel, egy ókori ünnep kegyetlen, vakító fényességével. Van májusi öngyilkos, ahogy van májusi gyöngyvirág, májusi rántott csirke. Az ember tehetetlenül menekül e támadás elől a civilizáció bástyái mögé. Májusban nem lehet könyvet írni. Olvasni is alig. Minden élet személyes, értelem ellen való támadásnak érzi e sugarakat és illatokat.
[…]
Május (népi mondóka)
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.
[…]
Radnóti Miklós: Naptár/ Május (részlet)
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
[…]
Tóth Árpád: Gesztenyefa-pagoda (részlet)
Kék fák közé most jer velem,
Hol minden árny és rejtelem,
És minden mély törzs mély csoda,
Nézd! gesztenyefa-pagoda!
[…]
Ady Endre: Május
Tündéri május, lombot fakasztó,
Könnyű felöltőt szegre akasztó,
Légy üdvözölve:
Szívet fakasztó, emlék-marasztó...
Járok a korzón, szívembe' mámor:
Kacagva libben leányka-tábor.
De szép az élet...
Fél óra múlva — zuhog a zápor...
[…]
Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag (részlet)
Az orgona kezdte! Szinte csobbant,
mikor a kertben megcsapott:
fűszere gázként gyült a roppant
éj tavába, a völgybe, ahogy
nyomta a párás ég: nehéz
volt, mint sűrű zene, mint sürü méz,
de mint tündér meglepetés
lengett körűl, mint álmodott hang
vagy holdfényfátylas csillagok.
[…]
Jékely Zoltán: Orgona-szál (részlet)
Orgona-szál remeg a jobbkezemben.
Megszagolom – és szerelmes vagyok,
Szerelmes a legelső szerelembe,
Mely voltaképp soha el sem hagyott.
[…]
Csokonai Vitéz Mihály: A méhekhez (részlet)
Kis méhek! kerteken,
Mezőkön, berkeken
Mit futtok sok veszéllyel?
A friss forrásokra,
Az új virágokra
Repkedvén szerteszéjjel?
[…]
Szabó Lőrinc: Nefelejcs (részlet)
A virágokból először a kék
nefelejcs tetszett: azt a szép nevét
külön is megszerettem, hogy olyan
beszélgetős és hogy értelme van:
szinte rászól az emberre vele,
úgy kér (s nyilván fontos neki, ugye,
ha kéri?), hogy: ne felejts!
[…]
Reményik Sándor: A tücsök birodalma (részlet)
Már szól a tücsök,
Újra megjelent,
„Átvette csöndes birodalmát”
Oly nesztelenül, mint a május,
Virágzó almafák alatt.
[…]
Kaffka Margit: Májusi zápor (részlet) -- Itt enyhe és langyos volt minden – a perc, a szoba illata, a teagőz, – de az imént fájdalmasan mély lélegzetekkel sietett végig egy nyárfasoron, idejövet – füves, nedves tavaszszagokban, amik körülfelhőzték magányos fejét. És verssorokat idézgetett lihegőn és félhangon egy idegen könyvből – távoli, szegény mozlim nőcskék szerelmes szolgasorsából valókat – flagelláns kedvvel. Kívülről, a tavasz súlyos és teli pátoszából, a rügyek, a rétek, a felhős ég tragikus felajzottságából hozott be magával valamit; a szemöldökén ült, a hangjában rezgett s az ujjai hegyén, ahogy végigsimította az asszony kezét.
[…]
május 1.
--- MÁJUSFA ÁLLÍTÁS
A májusfa állítás hagyománya több évszázadra nyúlik vissza, és számos európai országban, így Magyarországon is elterjedt népszokás. Hazánkban az első májusfával kapcsolatos írásos emlékek egészen a 16. sz. elejére tehetők, azonban a legenda szerint a valódi eredet sokkal korábbi:
Az első században élt Fülöp és Jakab apostol. Térítő útjuk során Valburga (Walpurgis) nevű szűz leány segítette őket, akit a pogányok megrágalmaztak (lásd: Walpurgis-éj). Azonban Valburga megmutatta hite és ereje bizonyítékát, amikor elővette vándorbotját, letűzte a földbe és imádkozni kezdett, mire a száraz fa zöldellni kezdett a pogányok szeme láttára. Ezt a jelenetet őrzi mind a mai napig a májusfa állítása.
A májusi ünnepség, amely a termékenységet, az újjászületést és az életenergiát szimbolizálja, napjainkban is szerves része az évnek, és fontos összetevője a kulturális örökségünknek. A májusfa körül szerveződő népszokások számos érdekes elemet tartalmaznak, amelyek a mai világban is értékesnek tekinthetők.
A májusfa állítása sok helyen még április 30-án történik. Az “igazi” májusfát a legények állították a falun kívülről vágott kisfára, amelyet kedvesük házának udvarán állítottak fel a tetőgerendára vagy a kapufára erősítve. Az sem ritkaság, hogy ilyenkor a közösség egy feldíszített fát állít a falu vagy város központjában. A faágakra és törzsére általában virágok, szalagok és zászlók kerülnek, amelyek gazdagon díszítik a fát. A májusfa körüli ünnepségek (majális) során különféle játékokat és versenyeket szerveznek, amelyekben a helybeliek aktívan részt vesznek, és jókedvűen töltik el a napot.
A májusfa állítás jelentősége a mai világban nem csupán a hagyományőrzésben és a közösségépítésben rejlik. A májusfa ünnepségek során átélhetjük az összetartozás élményét, amely erősíti az egyének és csoportok közötti kapcsolatot. Ezenkívül a májusi ünnepségek lehetőséget adnak arra is, hogy kikapcsolódjunk a modern világ rohanó életmódjából, és újra felfedezzük a természet szépségét és erejét.
A májusfa állítás hagyománya a mai világban is aktuális és fontos, hiszen segít megőrizni és továbbörökíteni az ősi szokásokat, és lehetőséget nyújt a természet és az egymás iránti tisztelet ápolására.
--- A MUNKA ÜNNEPE – A MUNKAVÁLLALÓK SZOLIDARITÁSI NAPJA – MUNKÁS SZENT JÓZSEF
--- SZENT FÜLÖP ÉS SZENT JAKAB APOSTOLOK
--- SZENT VALBURGA (WALPURGIS) APÁCA - "WALPURGIS-ÉJ"
--- SZENT ZSIGMOND, BURGUND KIRÁLY
--- ZRÍNYI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1620
--- SZERB ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1901
--- AZ URÁNIA NÉPSZERŰ TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELSŐ SZÁMÁNAK MEGJELENÉSE – 1900
--- GÖRGEY ARTÚR VEGYÉSZETI TANULMÁNYÁNAK BENYÚJTÁSA A PRÁGAI KÁROLY EGYETEMEN – 1848
--- ID. BUCHHOLTZ GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJA – 1643
--- PATSCH FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1919
--- FRECSKAY JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1841
--- LAMBRECHT KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1889
május első vasárnapja
--- ANYÁK NAPJA
--- A NEVETÉS VILÁGNAPJA
május - az anyák napjával kezdődő héten
--- A SZÜLETÉS HETE
május - az anyák napja utáni hétfő
--- AZ ANYA NÉLKÜL NEVELKEDŐ GYERMEKEK NAPJA
május - a húsvétot követő 40. nap
--- URUNK MENNYBEMENETELE – ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK
május 2.
--- SZENT ATANÁZ
--- A MAGYAR SPORT NAPJA
--- DIÓSZEGI VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1923
--- GOLDBERGER LEÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1878
május 3.
--- A SZENTKERESZT MEGTALÁLÁSA
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Szentkereszt föltalálása a keresztfa egyik ünnepe.
Legendába hajló históriája szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, a később szentté avatott Ilona buzgólkodására 320 szeptember 14-én ásták ki a Kálvária földjéből. Mindhárom kereszt előkerült, külön a titulus, vagyis az INRI–tábla, amelyet Pilátus az Úr keresztjére tűzetett. Nem lehetett megállapítani, hogy a három közül Krisztus melyiken adta ki lelkét. Ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz. Az egyiktől meggyógyult. Így jelentődött ki, hogy melyik Krisztus keresztfája. A császárnő a kereszt egy részét és a szögeket fiának küldte Konstantinápolyba, a másik rész ezüst tartóba foglalva Jeruzsálemben maradt. Ezt a püspök minden nagypénteken nyilvános imádásra tette ki.
[…]
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) --- A szentkereszt megtalálása
Amikor Ádám közeledni érezte halálát – így meséli az egyik változat – elküldte fiát, Sétet a paradicsomba, hogy számára a könyörület olaját megszerezze. Sét el is jutott az Édenkertbe, de Mihály arkangyal közölte vele, hogy Ádám bűnére majd csak a Megváltó hoz feloldozást. Az ígéret zálogául három magot adott Sétnek az Élet fájáról. Amikor Ádám meghalt, fia a magokat a nyelve alá helyezte, s úgy temette el. A három magból három örökzöld fa sarjadt: cédrus, ciprus és fenyő (illetve pálma vagy olajfa). E fák időről időre felbukkantak a zsidók történetében, végül Krisztus keresztjének alkotórészeként fejezték be üdvtörténeti szolgálatukat. (A cédrus Jézus királyságát jelképezi, a ciprus föltámadását, a fenyő halhatatlanságát. A változatokban szereplő pálma vértanúságának, az olajfa a békének a jelképe, melyet ő hirdetett meg az emberek között.) A körülményes történet mellékszálai elterelik a mondandóról a figyelmet. E mondandó jegyében a kereszt szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt a világ tengelyében áll, és helyét sohasem hagyja el. Az Élet és a Halál, valamint a Tudás egymásba csavarodott törzsű fái a Paradicsom közepében, a föld köldökén állnak, amióta Isten odaültette őket. Itt, a fa tövén van Ádám sírja, itt, az Édenkert helyén épül majd föl Jeruzsálem, itt áll majd a kereszt, amelyről Krisztus vére a koponyára hull, hogy megkeresztelje az emberiség ősatyját, és megváltsa ezáltal faját az első bűn terhéről. (A középkori misztikával telített mondandó a geocentrikus világkép szellemében fogalmazódott meg. Ebben minden a föld középpontjából égbe nyúló tengely körül forog.
[…]
Jankovics Marcell: A fa mitológiája (részlet) --- „Ág szülte bimbaját”
A nagy istennők teljes törzsű nemzetségfáján Szűz Mária az utolsó hajtás. Ne arra az asszonyra értsük e hasonlatot, akiről oly szűkszavúan szólnak az evangéliumok, hanem a nép jámborság odaadó imádattal övezett Égi Királynőjére, a szeplőtelen Szűzanyára, akinek évszázadok során kialakult tisztelete a pogány istennők kultuszában gyökeredzik.
[…]
Ézsaiás próféta jövendölése és a virgo, virga szavak megelelése nyomán alakult ki a középkorban az ún. „Jessze fája” kép, mely Jézus krisztus nemzetségfáját ábrázolja az evangélumokban foglaltak szerint. Az írás a Megváltót mind József, mind Máriá ágán Jessze fiától, Dávidtól származtatja (Mt 1, 1 skk; Lk 1, 27), akinek a törzséből a prófécia szerint a messiásnak születnie kell.
[…]
[Ég szülte Földet…] nép imádság
Ég szülte Földet
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus urunkat, a világ meváltóját.
--- A NEMZETKÖZI SAJTÓSZABADSÁG NAPJA
--- NOPCSA FERENC SZÜLETÉSNAPJA – 1877
május - áldozócsütörtök nyolcadába eső vasárnap
--- VÁRÓVASÁRNAP
május 4.
--- SZENT FLÓRIÁN – A MAGYAR TŰZOLTÓK NAPJA
--- UTALÓ: SZENT MÓNIKA
--- FALKA SÁMUEL SZÜLETÉSNAPJA – 1766
--- STARK LIPÓT SZÜLETÉSNAPJA – 1866
--- ZECHMEISTER LÁSZLÓ SZÜLETÉSNAPJA – 1889
május 5.
--- SZENT GOTTHÁRD
--- EURÓPA NAP
--- A MOZGÁSSÉRÜLTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT
--- RADNÓTI MIKLÓS SZÜLETÉSNAPJA – 1909
--- LÁZÁR ERVIN SZÜLETÉSNAPJA – 1936
--- BALASSA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1814
--- MELCZER TIBOR SZÜLETÉSNAPJA – 1879
--- KLEIN GYULA SZÜLETÉSNAPJA – 1844
május 6.
--- OLAJBAN FŐTT SZENT JÁNOS
--- A JÁSZOK NAPJA
--- SZKALNITZKY ANTAL SZÜLETÉSNAPJA – 1836
--- SZABLIK ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1746
május 7.
--- BOLDOG GIZELLA
--- UTALÓ: SZENT SZANISZLÓ
--- BERZSENYI DÁNIEL SZÜLETÉSNAPJA – 1776
--- VAJDA JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1827
--- A FÖLDTANI INTÉZET ÉS MÚZEUM ÉPÜLETÉNEK MEGNYITÁSA BUDAPESTEN – 1900
--- AZ ÚJJÁÉPÍTETT FERIHEGYI REPÜLŐTÉR FELAVATÁSA BUDAPESTEN – 1950
--- PACKH JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1796
május eleje
--- AZ ASZTMA VILÁGNAPJA
május 8.
--- SZENT MIHÁLY FŐANGYAL MEGJELENÉSE
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Mihály megjelenése. Az ünnepet középkori misekönyveink adventus, apparitio, inventio, victoria S. Michaelis váltakozó neveken tartják számon. Régi kalendáriumainkban: Szent Mihály jelenete.
A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában meg is találták. Amikor rálőttek, a nyíl visszarepült. A különös dolgot jelentették a püspöknek, ki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Harmadnap megjelent a püspök álmában Mihály arkangyal, és tudtára adta, hogy a barlang az ő Szent helye. Erre templommá alakították át, és Monte Gargano néven jeles búcsújáróhely lett belöle. Középkori legenda szerint angyali seregek végzik benne az isteni szolgálatot.
--- A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT ÉS VÖRÖS FÉLHOLD NAPJA
--- MÉSZÁROS KÁLMÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1894
május eleje
--- BALLAGÁS
május - a húsvét utáni 50. nap
--- PÜNKÖSD – A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE
Biblia – ApCsel 2,1 – 13 – Pünkösd ünnepe --- Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája
És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lon nagy hirtelenséggel az égbol mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek elottük kettos tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélo férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak. Minekutána pedig ez a zúgás lon, egybegyule a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá oket szólni. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak? Mimódon halljuk hát oket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk? Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában, Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok, Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie? Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.
[…]
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) --- „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje”
Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.
[…]
Bornemisza Péter: A vigasztaló (részlet) --- Valamint ígérte Christus Urunk magát és az ő Szentlelkét, szinte azképpen be is teljesítette, mert mihent pinkesd napján kiönté az apostolokra a Szentlelket, általa annyira megbátorodnak, hogy az mely Péter az leányok előtt elein megtagadta vala, előszer is ő felállván az piacon, egész ország előtt prédikálná, hogy a Názáretbeli Jézus volna az Idvözítő Christus, kiről nagy bölcsen előhozza Dávidnak és az több prófétáknak is bizonyságit.
[…]
Csúzy Zsigmond: Galamb képében (részlet) --- Miért ábrázoljuk galamb képében? noha a Szentléleknek teste nincsen, mint az Atyának is, kit vén öreg ember képében szoktunk leírnia.
1. Mert így jelent vala meg Dánielnek. Úgyhogy a Szentlélek Istent is galamb formában ábrázzuk, mert úgy látszatott vala édes Üdvözéttőnkre leszállani, mint egy galamb, és rajta maradni. 2. Mert malasztjával, hasonlókká tészen bennünket a szeléd galambokhoz. Ám mintegy epe nélkül lévén, a tekélletes jó keresztény senkit meg nem bánt, senkinek nem irélli jovát, jó szerencséjét, elémenetelét, és senkit nem gyűlöl. 3. Mert valamint a kősziklák lyukaiban mondatik fészkelleni, úgy nékünk a Krisztus Jézusnak, mint titkos értelmű kőszálnak mélységes sebeiben, ájtatos elmélkedésinkkel, legtöbbet kell mulatoznunk. 4. A galamb magában keserves búgásával mintegy siránkozó, úgy nékünk keseregnünk és sűrű könnyhullatásokkal (mint Dávid) siratnunk kell bűneinket és elvesztett régi boldog állapotunkat. 5. És amint ő örömest közel forog a vizek körül, úgy a Szentlélektől megszállott keresztény az isteni tudományoknak eleven forrásit szomjúhozván, az áhítatosság vizei körül foglalatoskodik gyakortább, és könyveinek forrásival mosogatja magában lelkének szennyét, mocskos fekélyit.
[…]
Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok (részlet) --- Minket természetesen a pünkösd ünnepe (hazai viszonylatban az egy–két–három napos ünnep, vasárnapon, hétfőn és kedden) foglalkoztat. Sajnos, a pünkösd nagyon háttérbe szorult a karácsony és a húsvét mellett és mögött. Pedig nélküle (Cselekedetek 2. fejezete) nincs semmiféle ünnep, sem keresztyén élet. Mindenek kulcsa Szentléleknél, az Atyának- (János 14,16. 26) és a Fiúnak (János 15, 26) a Lelkénél van, aki az első tanítványokra pünkösd napján töltetett ki, mint aki öröktől fogva volt és munkálkodott, s aki a kitöltetés óta is naponta eltölti–betölti szívünket. Szentlélek nem egyéb, mint maga a testben eltávozott Krisztus miközöttünk és mibennünk a ő állandó jelenlétével. Nem vagyunk hátrányosabb helyzetben, mint az apostolok (János 14,18), mivel Szentlelke mint é1ő személy által láthatatlanul éppoly bizonyosan a mienk a mennyei Atya és az egyszülött megváltó Krisztus, amilyen bizonyosan őt látták és hallották testileg az első tanítványok (Máté 28, 20). Krisztus jelenléte a mindenkori mában annyi, mint a személyesen beszélő, tanító és vezető–vigasztaló Szentlélek mibennünk. Szentlélek tesz bizonyossá nemcsak a karácsony csodájáról, hanem a feltámadás és a mennybemenetel misztériumáról és a hitnek minden dolgáról.
Szentlélek valóban az élő kulcs, aki hitünknek valamennyi titkába és csodájába, az élet és a halál mélységeibe és magasságaiba elvezet. Ezért hangzik szünet nélkül a könyörgés: „Jövel Szentlélek Úr Isten, töltsd bé szíveinket éppen”, vagy amint a régiekkel együtt imádkozzuk: „Veni creator Spiritus” = „Jöjj teremtő Szentlélek”.
május 9.
--- A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZŐDÉSÉNEK NAPJA EURÓPÁBAN – A GYŐZELEM NAPJA
--- EURÓPA NAP – AZ EURÓPAI UNIÓ ÜNNEPE
--- BATSÁNYI JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA – 1763
--- OTTLIK GÉZA SZÜLETÉSNAPJA – 1912
--- MIHÁLTZ ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA – 1897
május 10.
--- SZENT JÓB
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet) --- Jób. A sokat tűrő, szenvedő ószövetségi férfiút az Egyház szentjei között tiszteli. Keresztnévként nyilván szakrális-mágikus megfontolásból régebben hazánkban is föl-fölbukkan.
A siklósi várkápolna korareneszánsz falfestményét Garay Jób, nagyhírű családjának utolsó férfisarja ajánlotta föl keresztségben nyert védőszentjének tiszteletére. Ő maga sziklára szórt kevés szalmán fekszik. Jobb kezében írásos szalagot tart: DOMINUS DEDIT DOMINUS ABSTULIT, SICUT DOMINO PLACUIT; NOMEN DOMINI SIT BENEDICTUM, vagyis: az Úr adta, az Úr elvette, áldassék az Úr neve. A Jóbhoz közeledő előkelő nőalak, majd szerzetes prior, végül egy főúr arca nyilván portré is volt egyúttal.
A középkor végén, Amerika fölfedezésével vészes mértékben elharapód